A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

sem. mert minden mulasztott óra keserves csalódásokat fog hozni.

S itt nem hagyhatom említés nélkül. hog}” a nyugati államokban a részvét az egyetemek anyagi emelésére a közönségben sokkal nagyobb, mint nálunk, a hol sajnosán be kell vallani, a részvét majdnem semmis. Nálunk mindent az államtól várnak, a városok vagy magánosok az egyetem anyagi jólétének emelésére közömbösek, sőt lehet mondani, még a jóindulat is hiányzik. Olaszországban Pizában jártamkor megcsodáltam ezen kis város áldozatkészségét, melvlyel az egyetem újabb épületeit emelte; a belga állami egyetemeken a városok viselik az épületek költségeit ; de még nagyobb tisztelettel kellett Braxellest elhagynom, a hol az utóbbi években néhány vagyonos kereskedő, Solvay Emő és Alfréd testvérek 600.000 frkot adakoztak az ottani szabad egyetem (université libre) építkezéseire, s ez 3 más polgár (Brugmann, Lambert, Warvequé) adakozásaival néhány nap alatt 1,400.000 frkra emelkedett, melyből eddig a fiziológiai, anatómiai és hygiéniai épületeket emelték. Ezeknek lehetővé tételére a város egy nagy kertben: a pare Leopoldban ingyen telkeket engedett át, s így 3 palotához jutott, melyek belső berendezés, czélszerűség, sőt mondhatnám eleganczia tekintetében minden kivánhatót egyesítenek.

Hol volt eset reá, hogy ehhez hasonló nálunk, még csak kicsinyített arányokban is előfordult volna ? A főváros az egyetemet anyagilag nem támogatja, telek-kérést nem is mernénk javaslatba hozni, alig hiszszük, hogy eredménye volna. Magánosok az egyetemnek legföljebb itt-ott ösztöndíjakra, vagy pályakérdésekre hagyományoznak valamit; sőt sajnos, hogy

50