A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza
51 néha az egyetemhez közelállók, vagy az egyetemi kapocs következtében megvagyonosodottak is megfeledkeznek arról, a kinek első sorban elismeréssel kellene adózniok. Ez így nem jól van, s reméljük, hogy a viszonyok meg fognak változni, s az érzék a tudomány anyagi eszközeihez j árulásra adakozásokkal idővel fel fog kelni. Még rövid ideje, hogy valamit számítunk, azért minden kivánalom teljesítését egyszerre ne várjuk, de legalább sürgessük, s mulasztást követnénk el, ha nem utalunk a módozatokra, melyek nélkül czélt érni lehetetlen. Ne várjunk mindent az államtól, hanem iparkodjunk a közönség, nevezetesen egyes vagyonosabb polgárok részvételét kinyerni, mert nevezetes eredményeket a közönség részvétele nélkül elérni nem lehet. Nem akarom szerényebb viszonyaikat gazdagabb népek áldozatkészségével egybevetni; tudvalevő, hogy Amerikában milliókat áldoztak egyesek az egyetemeknek; de annyira szegények talán mégsem vagyunk, hogy erre való hivatkozással minden áldozattól tartózkodjuk. Nem a tehetség, hanem a részvét hiányzik. Azt mondják, hogy a tudomány iránt részvét csak ott lehet, a hol valódi tudományos élet van. Rosszakaróink sem fogják mondhatni,"hogy az utóbbi nálunk hiányzik, tekintsenek be ^szak- irodalmunkba, úgy jobb meggyőződésre fognak jutni, csakhogy iparkodásaink még fiatalok, s nem vertek elég gyökeret a közérdeklődés felköltésére. Németország, Belgium, Helvéczia stb. egyetemeinek erőssége intézeteiknek tudományos működésében van.. Nem elég a szép és fényes intézet, hanem abban tudományos életnek kell honolnia az intézeti személyzet részéről. Erre a nagy és építészileg fényes épületek 4*
