A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

a nyers perzsa erőnek ellentállni, s azt meg is törni. Midőn pedig az idealiszmust, a honszeretetet az önzés, a haszonlesés, a tudományt és művészetet a vagyonszerzés és élvezetek utáni hajsza Görögországból kiűzték, beállott a hanyatlás korszaka, beállott az egyenetlenség, s a hellén nép ellenségeinek martaléka lett.

A németek most a tudományban ugyanazon fokon állanak,mint a görögök hatalmok tetőfokán: uralják az irodalmat és kijelölik az irányt, mely a tudományban sikerre vezet. Ezen sikerben nagy része van a német egyetemek egészséges szervezetének, s első sorban a tanítási és tanulási szabadságnak. A német és német rendszer szerint alakított egyetemek a középkori szervezetből többet megtartottak, mint a francziák, de az angol konzervatív rendszer mellett sem maradtak meg: a helyeset megtartották, ellenben az ósdiból kivetkőztek. Állami intézetekké lettek ugyan, a menynyiben állami felügyelet alatt állanak és az állam a fentartásukhoz jelentékeny áldozatokkal hozzájárul; de az egyetemek fejlődési idejéből nevezetes intézkedéseket megtartottak, ú. m. megvan belső ügyeikben az autonómiájuk, a mennyiben maguk választják hatóságaikat: a rektort és dékánokat, meghívással töltik be a tanszékeket, s a mi különösen fontos: a tanításra való jogosultságot a magántanároknak a karok adják meg; ez kizárólagos joguk, a mibe a kormány csak megerősítéssel folyik be.

De mindez másodrendű jelentőségű azon körülménynyel szemben, hogy a német egyetemek nem a praktikus kiképzésre fektetik a fősúlyt, bár ezt is szem előtt tartják és el nem hanyagolják, hanem a tudományos búvárkodás az, a mit nagyra tartanak, s a melyben összes erejük és fölényük más rendszerű