A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

21

országban már régebben is, s az elfogulatlanok kénytelenek voltak a német rendszer előnyét elismerni, de behozatala ellenszenvre talált, s a karok ellenkezése miatt nem volt keresztülvihető, melyek a régi szakoktatás mellett foglaltak állást. Ekkor a közoktatási kormány mást gondolt ki: maradjanak meg a karok a gyakorlati pályákon való kiképezés mellett, ellenben a tudományos kiművelésre szolgáljanak az ú. n. főiskolák (ú. n. grand école-ok) minők a Sorbonne és Collége de France, és mások. A Sorbonne alapját XIII. Lajos királynak káplánja Sorbonne Róbert abbé vetette meg egy házzal 1250- ben, a Collége de France-ot pedig I. Ferencz király alapította. Ezekhez Duruy kultuszminister 186S-ban az Ecole des hauts études pratique-t csatolta, mely azonban költséghiány miatt saját épületet nem kapott, és a Sorbonne s a Collége de France helyiségeit vette igénybe. Ezen főiskolákon főleg a filozófiai, történelmi és mathematikai szakmák taníttatnak, s minden intézeten egészen ingyenes a tanítás, még a gyakorlatokra is bárki jöhet és mehet, — a mit Lot Férd. a franczia felsőbb oktatásról írt munkái] ában (L’enseignement superieure de France. Paris, 1892.) az omnibuszburóba való be- és kijáráshoz hasonlít. A tanár csak válogatott fejezeteket ad elő, hetenkint csak néhányszor tart órát, s taníthat egészen tetszése szerint, a gyakorlatokon pedig nagyobbára a segédei által helyettesít- teti magát. Vizsgákat és szigorlatokat a főiskolákon nem tartanak, s ennek megfelelőleg oklevelek sem adatnak ki.

Ez a tanítási és tanulási szabadság ideálja, mert nincs feszélyezve sem az előadandó tárgy összesége, sem fizetési terhek által, a miből azt lehetett volna