A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

20

egyetemekké megszűnt, mindegyik önálló intézetté lett, s a tanárok az állami hivatalnokok közé soroltattak, a mennyiben megszabott állami fizetést húznak minden hivatalos mellékjövedelem nélkül. Ezen állapoton az 1896. július 11-diki törvény annyiban változtatott, hogy a karokat egyetemekké alakította, s föléjük egyetemi tanácsot (conseil d’université) szervezett, de ennek csak vitás és fegyelmi ügyekben van szava, ellenben a karok most is a régi módszer szerint szétszaggatottak, s mindegyik olyan, mint egy-egy szakiskola, melyen ilyen irányban folyik a tanítás is, a mennyiben a tanárok most is államhivatalnokok minden viszony nélkül a tanulókhoz. Az utóbbi befizeti minden trimeszterben 4-szer a tanpénzeket (melyek ott elég magasak), ezeket az állampénztár bevételezi, de a törvény értelmében nem fordíthatja másra, mint az egyetem czéljaira, ú. m. tanszékek felállítására, épületekre, intézetek felszerelésére és hasonlókra. A r. tanárok hetenkint csak néhány előadást tartanak a szakma válogatott részeiből, s így a tanuló nem nyer áttekintést az egész tárgyról; ezt a rk. tanárok (agregé) és tanársegédek kurzusaiból kell merítenie. A gyakorlati oktatásba a r. tanár nem folyik be, a gyakorlatok külön rk. tanárokra (chef des traveaux) vannak bízva, a mi nem előnyös, mert az összhangot és egybevágást az elméleti oktatás és gyakorlati kiképzés között lehetetlenné teszi. Vannak ú. n. szabad tanfolyamok (cours libre-k) is, melyeknek értelmében minden okleveles ember hirdethet előadásokat az egyetemi tanács engedőimével; ezeknek legalább 10 órára kell terjedniök, s az engedély minden évben újra kikérendő.

Tapasztalták ezen rendszer elégtelenségét Franczia-