A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

(faculté des lettres), — s a Montpellier-Nancyban és Toulonseban levőn kívül, a melyről ugyanez áll, csakhogy nincs theológiai karuk, — nem teljesek. A számos olasz egyetem felsorolását elhagyom, mert azoknak viszonyai a fejtegetendő kérdésbe be nem folynak, egyébként is részint állami, részint városi vegyes jellegük, s szervezetük miatt reánk nézve nem jelentőségesek.

A francziákat megelőzték az angol egyetemek: Oxford és Cambridge. Mindegyik nemzetnél a tanítás és tanulás módja a saját természeti jellemének meg- felelőleg alakult át, középkori jellegéből többé vagy kevésbbé kivetkőzött, s a maga útjait követte.

Legkevésbbé változtak meg a középkori viszonyok az angol egyetemeken, a mi az angol nemzet konszervativ jellemével összhangban van. Ott a középkori egyetemek eredeti állapota a legjobban rnegtar- tódott: az egyetemek nem államosíttattak, gazdag alapítványaikból tartják magukat fenn, s magukat kormányozzák minden külső befolyás nélkül; a tanárok egy része és a tanulók úgy, mint a középkori egyetemeken kollégiumokban (halls) együtt laknak, s a tanítás is a régi formában folyik, a mennyiben feladata első sorban az általános művelődés megvetése, s erre nyelvek, mathematika, filozófia, történelem stb. szolgálnak, ellenben a szakképzettségre való előkészítés másodrendű jelentőségű, s arra kevesebb súly van fektetve.

Ezzel ellentétes álláspontúak a franczia főiskolák. A nagy forradalom a régi egyetemeket eltörölte és szakiskolákat léptetett a helyökbe, melyeknek feladata a gyakorlati életpályák számára jó jogászokat, orvosokat, technikusokat képezni. A karok egybefoglalása