A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Ponori Thewrewk Emil

intézve s melyről nem is tudták, hogy tőle ered. mert mint Révai Miklósnak hív tanítványa és szerető barátja Boldogréti Víg László álnév alatt bocsátotta közre. Ebben — a czímlap szavai szerint — a józan okoskodásnak törvényeiből kihozatott igaz okokkal azt bizonyítja, hogy Verseghynek a tiszta magyarság iránt való okoskodása megfogyatkozott. Tudni való pedig, hogy Yerseghyről ma már azt vallják, hogy ő messzebb lát, Révai meg élesebben; hogy ő mélyebben hatott a nyelv mivoltába. Révai meg mélyebben a nyelvészetébe; hogy egyetlen európai nemzet sem dicsekedhetett akkoriban két oly kiváló nyelvészszel, mint a milyen a nagy Révai és az ő méltó ellenfele Verseghy.29)

Czinke Ferencz a pályázatkor már 47 éves volt, már 23 éve az egyetemi gymnasiumban a humaniórák tanára, már 19 éve iró, ki a magyar nyelv dicséretét versben is prózában is hirdette. Szerdahelyi, a helytartótanács referense jól ismerte s már Vályi halála után iparkodott őt a magyar cathedrára juttatni. Mindezt számbavéve. nem lehet Horvát István mellőzését a rosszakaratnak tulajdonítani.

Ugyanabban az évben, mikor Czinke Ferencz egyetemi tanár lett, Horvát István, 1S0S nov. 15-én 500 frt évi fizetéssel az egyetem elnöki jegyzőjévé neveztetett ki, s az egyetemi tanács jegyzőségét is magára vállalta, melyet 1S37. márcz. 14-ig minden jutalom nélkül teljesített. Tanárnak 1823. nov. 1-én került az egyetemre: az oklevél-, nemzetség-, pecsét- és czímertudomány előadására. 1830. május 1-én végre, beteljesült régi vágya: kinevezték a magyar nyelv és irodalom és toll vezetés (stilus curialis) helyettes, 1837. február 1-én pedig rendes tanárává. 1840.

6*

SZÉKFOGLALÓ BESZÉDE. 83