Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Harmadik Szakasz. A' Hószám' hibáiról - I. Rész. Hószám' nemléte - Oka II. Az izgató erőtlenség

Ä Hófzám nemléte.

77

elfelé edgy újnyi nagyságú hasíttást tétetvén , valami 3 mefzizelyre való forró, ápo- rodott vér fojt-ki azonnal; a’ vizellohólyag- is a’ nyomattatáítól meg-fzabadúlván fok vi- zelletet erefztett-el. Frifs vízbe mártott ru- hatsap tétetodött belé, azután más nap edgy kevélsé meg-nagyobbíttatott, és Theden feb vizébe mártott tsap tétetodött belé a’ meg- gyógyúláfig. Minthogy a’ végbél által-is történt már tifztulás, a’ méhhüveiye oda ízol- gálván; sót Bernflein említti példáját a’ végbél által lett fogadásnak, és ízúiésnek. (: Bernflein Practifches Handbuch 3. Theil. Halter Elem. Phys. Hóm. V11J, pag. 21.'.) azért minekelótte az illyetén hibáífakat operáitad- nád, meg-visgáld, nints é a’ méhhüvelyének végbélre való nyilása.

II. Második oka lehet a’ terméfzetí tífz- túlás’ meg-nem indúlhatásának, az izgatóerót- lenség’ vagy tulajdonképpen való gyengesége a’ teftnek. (: debilitas directa:).

Jelei, Lágy hús, gyenge bőr, hala vány fzin, a’ test’, és a’ teítréfzei-munkájinak lan- kadsága, nyálkás vér, álmafság, nagy érzékenység , indúlatoskodás , főfájás, fzédülés, fzívfzorulás-dobogás, hol itt, hol amott lévő görtsök, gyenge érverés, hideg tagok , tse- kély mozgás után való fel-hevúlés, el-lanka- dás, puffadt fzemhéjjak, kék fzemallyak, a- jakak, és fzemhéjjak belső réízének haiavány- sága, étel utálása, vagy fokfzor ízokatianok- nak kívánása, g\romorrágás, böfögés, gyakori