Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Harmadik Szakasz. A' Hószám' hibáiról - I. Rész. Hószám' nemléte - Oka II. Az izgató erőtlenség

78 ' Harmadik Szakafz, I. Réfz.

kori hányás, hasok’ fel-puíFadása, lábok da- gadása, mellyeket végre hideglelés, sárgaság, valamelly réfznek dagadása , vizibeteg- ség, vagy el-fzáradás követnek. Az iily e- rotlen Teltnek minden mühízerei lankadt e- rövel munkálódnak, azért-is munkáik, és ké- fzíttéseik tökéletlenek, innét a’ teftnek tifztú- lásai-is hibások, nátha, fejérfolyás, többnyire járván nyavalyájok. Lankadtak az egéfz Testei edgyütt a’ vér, és vizerek-is, nem lévén femmi izgatóerejek a’ nedveknek, innét az egéfz teltbe , de kivált a’ Hasba lévő réízek- ben, a’ hol azon kivűl-is terméfzettel latrabban forognak a’ nedvek, könnyen fzármaz- nak rekedések. A’ méhnek nintsen elégedendő izgatása arra, hogy magát őfzve húzza, és a’ vért ha van-is bövőlkódö, magából ki-nyomjíu Ebben az állapotban az erőtlenség a’.nyavalya, a’ hófzám’ nemléte tsak következése: nagyop ei-tévedne tehát az, a’ ki az illyen állapotba a' terméfz éti tifztii1 ás nemlétét gondolván a’ nyavalya gyökeinknek, azt igyekeznék meg-indíttani, holott: a’teltnek gyengesége miatt nem tsak a’ méhnek, hanem más réfzeknek munkáji - is fzinte úgy fzénvednek, ’s nem lévén bövölködő vér, nints-is fzűkség a’ kevesebbítésre; sőthameg- indúlna-is a’ terméfzet, a’ beteg nem hogy jobban lenne, sőt a’ vérfogyafztása által még jobban erotleníttetvén, állapotja ro^zfzabbít- tatnék.

I

a-