Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - II. Tzikk. Az izgató erő bövölködése miatt való nyavalyák - B. Az izgattathatatlanság miatt való nyavalyákról

Bévezetés.

Ő*

köves ferdők, pálinkával való mosás, kénesö, kénkö, kermes, a’mellyek a bor ki-adását fegít- tik; a’ vérvefzésben a’ közönséges erösítlök, mellyek a’ vért frifsíttik, fzaporítják, a’ véredényeket élefztik. p. o. hús, bor, china, pé’sma, galitz- fzefzi, czitrom, fzaladital. A’ vizibetegségben tengeri vereshagyma, digitalis, china, kénesö, fza- lamiafzefzi. A’ h>ór, és mirigyes réfzek nyavalyáiban fok hafzna tapafztaltatott a’ kénesének, chinának, makknak. Láfs ezekről bővebben a’ nyavalyákat kulönkúlön tárgyazó tudományban.

3* Az izgattathatatlanság miatt való nyavalyák orvoslásában a’ nagyobb izgatókonn kell kezdeni , és úgy kell a’ teilet kiffebb kiílebb izgató- eröhez fzoktatni: ellenben az izgatóerötclenség- tol való nyavalyákban nagy lévén az izgattatha- tás, és kevés az izgatóerö , azért - is fogónként kell izgatni, és elöfzfzör kiffebb izgató efzkö- zökönn kezdvén eroffebben izgatókra fellyebb menni. A’ kisgyermekekben tsak edgy gelefzta mozgás , fogfájás , forródzás, vagy akarmelly más izgatás-is nyavalyatörést okozhat. A’ megfagyott ember teliét, a’ kiben az hideg által az izgatóerö fogyatkozott, ha edgyfzerre erős melegre vifzed, meg-f«nésedik. Ezen az okon az izgató erőtlenség miatt való nyavalyákban o- piumot, minthogy erős izgatót eleinten éppen nem , hanem tsak azután kell adni, midőn a’ test már nagyobb izgatóerökre-is vifzfzahathat.

4. Az izgattathatatlanság miatt való nyavalyákban mindég kevesebbet, és ritkábban kell orvofságot