Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - II. Tzikk. Az izgató erő bövölködése miatt való nyavalyák - B. Az izgattathatatlanság miatt való nyavalyákról

Második Tzikkely.

45

Okai lehetnek minden külső, és belső izgató efzközök, mellyek nagyobb réfzént oda fellyebb a’ II-dik Tzikkely alatt elö- fzámláltattak.

Jelei az izgattathatatlanság miatt való nyavalyának, a’ rós állapat, az i tartófsága, azutá mühfzerek, sütős melegség , fzemek’ sárga verefsége, sütős meleg test, veres nyers vi- zellet, minden könnyebbedés nélkül való iz- zadás, köpködés, hasmenés, vizellés, feizült lankadt rendetlen érverés.

Nemei az izgattathatatlanság miatt való nyavalyának. Majd mind azon nyavalyák’ nevei ide-is tartozhatnak, a’ mellyek az I-ső fzám alatt az izgatóerőtlenségtői való nyavalyák’ nemei közzé irattattak, mihelyt t. i. a- zoknak okaik nem az izgatóerőtlenség, hanem inkább a’ bővölködő izgattatás. p. o. edgy véres ép teítü , és egéfséges Személy hideg elsős időben utazván, meg-fázott, e- géfz nap edgy kevés levesnél egyebet nem e- vett, és arra vizet ivott. Eítve haza érkezvén ízobáját jól bé-füttette, kementzéhez ült, azután kelletinél többet evett, és jól borozott, végre meleg tollas ágyba le-feküdt. Éjfél után fel-ébredvén nagy hévségben vólt, fzomjuhozott, feje fájt, és nagy fzegezést kapván tsak a’ fél óldalán fekhetett, köhögött, Pemmit ki-nem vethetett edgy kis nyálnál e- gyebeh Reggelre kelvén hasmenést kapott,

mellynyavalyát meg-előző teíti e :gatóeronek nagysága, vagy lankadt, el-esett tagok ’s