Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - II. Tzikk. Az izgató erő bövölködése miatt való nyavalyák - B. Az izgattathatatlanság miatt való nyavalyákról

46

B é v e a e t é s>

mellyre edgy kevéfsé el-aludt. Fel-ébredven edgy tséfze lúd ’siros meleg bort ivott, és reá egéfz nap forró herbathekat hörpölgetett; mellyre eftve felé, a’ tegnapinál nagyobb hév- sége, fzomjúsága, és teftének fzárazsága ta- palztaltatott, tagjai fzaggatódtak, az óldalan éppen nem fekhetett; mejjét meg-párolt füvekkel forrón kötözgették, éjtfzaka femmit fém aludt, vizeiiete veres, és fóvetlen volt. Harmad napra kelvén, a’ beteg már magát nem birta, félre befzélt, a’ midőn már forrósága miatt meleg bort nem mertek neki adni, Hanem tsak vizet, és a’ füvek helyett mézes dohánnyal kötötték-bé az óldalát. Eftvé- re kelvén ismét nagyobb lett a’ forróság, és egyéb elébbeni tünetei. Negyed napra kelvén kásahimlő láttatott a’ teltén, nyelve pe- tsenyés volt, tsak úgy ivott, ha töltöttek a’ fzájába, Izéméi veresek, ortzája tüzes, hala- yány, érverése fzapora rendetlen, és külöm- böztethetetien vólt, hasa ment, femmit nem aludt, és tsak ott maradt a' hová fordították. Ezen nyavalya (: már azt akarmelly tünete, vagy akarmelly reTz különös fzenvedése fze- rént nevezd vagy ízagezésnek , vagy köhögésnek, vagy forróazásnak, vagy hasmenésnek , vagy rheumatismusnak, vagy akárminek, a1 mind edgy:) elég a’ hozzá, hogy ez izgattathatatlanság miatt való nyavalya (: morbus afthenicus a debilitate indirecta. :)

Okozta ezen nyavalyát a’ meleg fzoba, jólakás, bor, meleg agy, mellyeknek erős iz-