Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Negyedik fejezet. A has izmai
76 Második szakasz. A belső ferde hasizom alsó melsö részétől egy karcsú izom köteg válik el, az ondó zsinórt egész a tökborékba kisérve s here rázó- v. emelő izomnak (m. cremaster) neveztetik. Nőknél ezen a belső ferde hasizomtól elválló izomköteg gyengébb és a görgeteg méhszá- laglioz megy. Aharánt hasizom (m. transversus abdom.) az előbbitől fedve ered a Poupartféle szálag küivégétol, a csiptaraj belső ajkától, az ágyékhát pólyától és csúcsos fogazatokkal a has alsó bordaporcának belfölszinétöl. Rostjai liátrúl mellfelé futva, egy bönyébe vesznek el. A fölső s alsó izomrostok hosszabbak a középsőknél, miáltal az izomrostok végei egy ívképü vonalt — a Spigelféle félholdképü vonalat (lin. semilunaris Sp.) képezik. A bőnye felső fele az egyenes hasizom mögött elhaladva, a Douglasféle vonaláig terjed; alsó fele az egyenes hasizom előtt megy el. Mindkét fele a has fehér vonalában végződik. Ezen izom belfölszinét aha ránt pólya (fascia transversa) vonja be, mely húsos részével sejtszövet által függ össze és a bönyével elválaszthatlanul egyesül; azonkívül bevonja fölfelé a rekesz- és négyszögü ágyékizmot sejtszövetü lepelképen, lefelé az egész egyenes hasizom hátsó fölszine hosszában elterjedve, a fehér hasvonalban végződik. A lágyékcsatorna külnyilásától 17«—2 liüvelyknyire fölfelé a harántpolyában egy pe- teképü lik találtatik és ez alágyék csatorna has- v. belnyilása (upert. abdom. can. ingűin.). Anégszögü ágyékizom (m. quadratus lumborum) ered a csiptaraj hátsó részétől s a csipágyék szá- lagoktól, fölhágván, ínnas fogazatokkal a négy fölső ágyékcsigolya harántnyujtványaihoz s a 12-ik borda alsó széléhez tapad. A kúposzlop ú-v. lobordad izom (m. pyramidalis) szélesen ered a fanporcegye-
