Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Negyedik fejezet. A has izmai

sülés felső szélétől, két' ujjnyi magasságra felliágván, csúcsot képez és az egyenes hasizom hüvelye (mely által beburkoltatik) mellső lemezének állományában végződik. Működvén, az egyenes hasizom^ hüvelyének mellső falát feszíti.

Az egyenes hasizom hüvelye. Ez a föntebb leirt három széles hasizmok bőnyéi által képeztetik, a mint ezek az egyenes hasizom előtt vagy mögött a has fehér vonalához — mint végcéljukhoz — sietnek. A hüvely mellső falát képezi: a külső ferde hasizom bőnyéje s az evvel összenőtt belső ferde hasizom bőnyé- jének fölületes lemeze ; ezek az egyenes hasizmot egész mellső hoszszában fedik. Alattuk mellől még a haránt hasizom bőnyéjének alsó fele, mely csak a köldökig ér fel. A hátsó falat fölülről 2—3 hüvelyknyire a köldök alá képezi : a belső ferde hasizom bőnyéjének mély lemeze, (melynek szabad széle Douglasféle hossznak mondatott) e mögött a haránt hasizom bőnyéjének felső fele. A hüvely hátsó falának alsó felét egyedül a haránt pólya egészíti ki.

A rekeszizom (Diaphragma). Ezen széles lapos izom a mell- és hasür közt válfalként olyképen helyeztetik kifeszitve, hogy domború fölszinével föl- s kevéssé hátrafelé néz, a homorúval pedig alá felé. Ezen boltozatos tulajdonsága csak kilehelés és halál után tapasztaltabb. Domború fölszine a mellhártya, homorú a hashártya által fedetik.Felosztatik az izmos b ordaszegy- és ágyékrészre s egy inas középpontra.

a) A bordaszegyrész (pars costosternalis) ered a hat alsó borda porc és a kardnyujtvány belföl- szinétöl csúcsos fogazatokkal, melyek a haránt hasizom fogazatai közzé illenek; innen rostjai az inas középrészhez futnak, mellyel összeolvadnak.

[Az izmokról különösen. 77