Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Második fejezet. A törzs csontjai

7) Az ágyékcsigolyák (vert. lumborum) teste mindenek közt legnagyobb , és mellöl magasabb mint hátul. Az iznyujtványok majdnem függélyesek, a felsők kivájott ízlapjaikat befelé s az alsók domború izfelületjöket kifelé fordítják. A tövisnyujtványok rövi- debbek, laposabbak s vizirányosan fekszenek. A ge- rincagylik tágabb mint az előbbieknél.

b) Az állcsigolyák (vert. spuriae) a ke vesztés farcsikcsontot képezik.

u) A keresztcsont (os sacrum) alakjára nézve egy háromszögű görbített lapáthoz hasonló, s helyeztetik az utolsó ágyékcsigolya, farcsík-és csipcsontok közt, 5 egymáshoz olvadt csigolyából állván. Ott, hol e csont az utolsó ágyékcsigolyával összeköttetik, az ágyékcsigolyák tengelye hátfelé tér el, mi által egy szöglet v. kidudorodás az e 1 ő f 0 k (promontorium) képeztetik. A gerinccsatorna folytatása e csontban háromszögű és keresztcsatornának (canal, sacralis) neveztetik. Az elöfok alatt a keresztcsont mellső fölszine homorú, rajta a 4— 5 pár mellső keresztlikak (for. sacralia ant.), ezeknek megfelelőleg a hátsó fölszinen a hátsó k eresztlikak (for. sac. post.), ezekkel 3 párhuzamosan lefelé futó emelkedett hosszak, melyek közül a középső kereszttarajnak (crista sacr ti.) neveztetik, és ez a néhai tövisnyujtványok maradványa, valamint az oldalsók a harántnyujtványoké- A középső hossz alsó végén a kereszthas ad ék (hiatus sacral.), mindkét oldalán a keresztszarvak (cornua sacral.) helyeztetnek. A két oldalszélek alsó végein a k e- resztfarcsik vágány finds, sacro-coccygea).

ß) A f a r c s i k c s 0 n t (os coccygis) helyeztetik a keresztcsont alsó végén, mellyel porc és szálagok által köttetik össze. Ezen csontocskad—5 egymással összeA csontok és szálagokról különösen. 29