Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Harmadik Osztály. Érzéktan - Második szakasz. Az érzékszervekről különösen - Első fejezet. Az egyszerű érzékszervekről
110 Második szakasz. és mint visszér jő vissza, ez szemölcs edény huroknak (ansa vasculosa), az ezt kisérö elemi idegrost, ideghuroknak neveztetik.. (ausa nervea).— A tapszemölcsök nem csak a bőrön, hanem némely tak- hártyákon is léteznek, ilyenek : a szemhéjak-, nyeiv-, kis és nagy szeméremajkak-, méhhüvely- és monymakk takhártyája. A bőrnek állományában kétféle mirigy, — f a g y- gyú- s veritékmirigy — találtatik. a) A faggyúm irigyek (glandulae sebaceae) a bőr egész területén, — kivévén a tenyér-, talp , mony- és második s harmadik ujjpercek háti bőrét — elterjedve, egyszerű ik- vagy körteképü tömlőket vagy több- szerüleg sejtesen öblös üregeket képeznek, melyek a bőralatti sejtszövetbe nyúinak. Vezetékei, melyek vastagsága 0,10'"—0,06 ", szabadon a külhám fölszinén nyilnak. Ezeken át, a mirigyekben készült börkenöcs v. bőr faggyú (sebum s. smegma cutaneum) a bor fölszinére hozatik, hol a külhámot és hajakat bevonva, a küllég és veríték behatásaitól védi s a bőrt lágyítja. ß) A vérit ék mirigyek (glandulae sudoriferae). Krause szerint 2,381,248 ily mirigy létezik. Mindenik esomószerüleg összekötött mirigytömlö alakúval bir , mely a bőr és alatta lévő sejtszövetbe mélyedve fekszik és fölfelé egy 0,05'"—11,08"' átméröii vezetékbe megy át mely kis töltsérszerü gödröcsben, a külhám felületén nyílik, a mirigyekben készült verítéket a bőr külfólszinére vezetvén. A körmök (uugves)} azért tárgyaltatnak a tapintásszervei közt, mivel ezek tulajdonkép a külhám csak megvastagult részei, melyek az alattok fekvő irhába te
