Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Harmadik Osztály. Érzéktan - Második szakasz. Az érzékszervekről különösen - Első fejezet. Az egyszerű érzékszervekről

Az érzékszervekről különösen. *

111

K.

lepednek és a kéz- s lábujjak utolsó perceinek hátföl- szineit elfoglalva, a tapintó ujjvégnek támot adnak. A körmök hátsó széle — körömgyök (radix ungvis)— s mindkét oldalszéle, egy a bőrben lévő mély barázdá- ban^ a körömágyban (matrix ungvis) — fekszik. Alsó főlszinök a szemölcsdús bőrrel érintkezik. Néha a körmök gyöke felé egy tejszinü körszegély — holdacs (lunula)—találtatik, mely a körmöket ékesíti.

A hajak (pili) szaruszálak, melyek mint a körmök, a bőrben telepedve, a test egész fólszinét — ki- vévén a tenyeret és talpat — részint mint gyapjú, részint mint hajak fedik és mivel képződésük és növésük, a külhám s körmökéivel megegyez, őket itt előadni legcéhzerübb.

^ Minden hajnak gyöke (radix), a bőrnek zsebsze- rü haj tüszőjében (folliculus pili) fészkel; ennek alapján az edény- s idegdús kis h a j s z e m ö 1 cs (papilla pili) fekszik, melyen a hajgyök alsó széles része — hajgomb v. hajhagymája (bulbus pili) — ül. A hajszemölcs azon anyag elválasztó szerv, melyből a hajsejtek képződnek. A hajak belső sejtei féligfolyó alakúkat megtartva, a haj velőt (medulla pili) képezik.

c) A böralatti sejtszövet (tela cellulosa sxdjcu- tanea), a bőr és bőnyés izomhüvelyek közti egyesülést eszközölve, lágy, nyúlékony, keresztődző sejtszöveti rostok s lemezekből álló alzata a bőrnek. A rostok és lemezek közti hézagok különös körülmények közt zsírral töltődnek, mi által a bőralatti sejtszövet néha 1"—2'' vasta réteggé lesz és akkor zsirbőr- v. szelénné- nek (panniculus adiposus) neveztetik. A zsír 0,009 "— 0,05"' átmérőü erős, alkatlan anyagból álló, hólyag- csákba — zsirszelencék — záratik.