Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - A fénysugarak és elektromos áramok hatása az enzimekre - Chemiai szerek hatása az enzimekre, kinázok és koenzimek
Alacsony hőmérséklet 50°-ig a legtöbb enzimre nézve ártalmatlan. Még erősebb lehűtéskor a legtöbb enzim tönkremegy. Némely enzim azonban, pl. a pepszin és a tripszin még folyós levegővel való lehűtés után sem veszíti el hatását. A fénysugarak és elektromos áramok hatása az enzimekre. Vizes oldatban fénysugarak is ártalmasok az enzimekre. A látható sugarak oxigén jelenlétében idéznek elő káros változásokat, melyeket az ú. n. szenzibilizátorok (pl. fluoreszkáló anyagok) nagyon gyorsítanak. Az ibolyántúli sugarak ellenben oxigéntől mentes térben is érvényesítik káros hatásukat. Némely enzim (emulzin, tripszin) működését a rádiumsugarak megakasztják, másokon (oltó tirozináz) hatást nem lehet észlelni, viszont az autolites enzimek működését a rádium sugarai gyorsítják. Az utóbbi folyamatnál hasonlóan viselkednek a Röntgen-féle sugarak is, melyek különben számottevően nem hatnak az eddig tanulmányozott enzimekre. Váltakozó áramokkal szemben is legtöbb esetben közömbösen viselkednek az enzimek. Az amilázt gyenge áram erélyesebb működésre készteti, erősebb áramok káros hatásúak. A HŐMÉRSÉKLET HATÁSA AZ ENZIMES REAKCZIÓKRA. 29 Chemiai szerek hatása az enzimekre, kinázok és koenzimek. Chemiai beavatkozások az enzimek hatását rendszerint lényegesen módosítják és a szerek bizonyos mennyiségének jelenlétében az enzimek legtöbbször tönkremennek. Viszont olyan anyagok is vannak, melyek az enzimhatásra jótékonyak. A hatásos anyagok egyik csoportja magát az enzimet bénítja, vagy pedig fokozott működésre készteti. A bénítás olyan természetű, hogy a bénító anyag eltávolítása után sem fejti ki az enzim eredeti hatását. De vannak olyan anyagok is, a melyek csak a reakczió sebességét változtatják, tehát a szerint, hogy működésük iránya egybevág, vagy pedig ellenkezik az enzimével, hasznosak vagy károsak az enzimhatásra. Az ilyen hatások mechanizmusa sokszor abban rejlik, hogy az anyag az enzimmel chemiai reakczióba lép. Máskor a végeredményt az szabja meg, hogy az új anyag az enzim mellett jelen levő reakcziót gyorsítja-e, vagy pedig a káros anyagot bénítja. Ilyen eset pl. az, a mikor a zimázra chinin hat; ebben az esetben a chinin nem egyenesen a zimázra jótékony hatású, hanem a mellette előforduló endotriptázt bénítja, miért is a zimáz erélyesebb működést fejthet ki. A kisérő anyagok nemcsak az enzimre, hanem az általa változó alapanyagra is hatnak, még pedig legtöbbször azért, mert közöttük chemiai
