Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - A hőmérséklet hatása az enzimes rekacziókra
26 ZEMPLÉN GÉZA költőszekrényben az elhelyezett edények és a bennük lévő folyadékok csak órák múlva veszik fel a környező levegő hőmérsékletét. Előzetes kísérleteknél mindég kielégítő közönséges vízfürdő, melyet kellő hőfokra melegítünk s a lámpa szabályozásával tartunk kb. 1 °-ig állandó hőmérséleten és a vízbe állítjuk a drótkosárba, vagy a 5. rajzban látható állványba helyezett próbákat. Legjobb a vízfürdőt thermo- regulátorral ellátni, s akkor a lámpa magától szabályozódik, úgy hogy a fürdő hőmérséklete állandó marad. Mennyiségi meghatározásoknál, különösen ha az enzimreakczió sebességét akarjuk megmérni, az Ostwald-féle thermostatot használjuk A 6. rajzból a thermostat működése minden magyarázat nélkül könnyen megérthető. Már sokkal czélszerübben használhatjuk az ú. n. költőszekrényeket, ha a reakczióelegynek napokig, sőt hetekig kell állandó hőmérsékleten maradnia. Mennél nagyobb a szekrény, annál biztosabban érhetjük el az állandó hőmérsékletet. Nagyobb intézetekben akkora költőszekrényeket alkalmaznak, mint egy-egy kisebb szoba. Kettős ajtajukon keresztül bemehetünk magunk is s úgy helyezhetjük el próbáinkat. Akár rázógépet járathatunk benne állandó hőmérsékleten. Ha azonban ilyen kényelmes berendezés nem áll rendelkezésünkre, czélszerűen használhatunk olyan költőszekrényeket, mint a milyen a 7. rajzon látható s mely thermoregulátor segítségével állandó hőmérsékleten tartható. Az enzimhatás élénksége növekszik ugyan egy darabig a hőmérséklet emelkedésével, a reakcziósebesség azonban rendszerint aránylag alacsony hőmérsékleten maximumot ér el, melyen fölül az enzimhatás többé-kevésbbé lassan csökken, végül teljesen megszűnik. Az optimális hőmérséklet rendszerint 35 és 50° között van, míg az a hőmérséklet, melyen fölül az enzimhatás bizonyos idő leteltével megszűnik, legtöbbször nem magasabb 70°-nál. 0° körül a legtöbb enzimreakczió sebessége még rendkívül csekély. A következő táblázatban össze van állítva az enzimreakcziók optimuma, illetőleg felső határa. Meg kell azonban jegyezni, hogy az adatok csak általános tájékozódást nyújthatnak. A jellemző hőmérsékleti adatok t. i. annyira ingadoznak a mellékkörülményektől, különösen a kísérő anyagoktól, a közeg kémhatásától, sőt az alapanyagtól is függően, hogy pontos meghatározásokhoz csak a leggondosabb és minden mellék- körülményre tekintettel levő megfigyelések útján juthatunk. Ezt pedig men mondhatjuk el a táblázatban közölt valamennyi értékről, annál kevésbbé, mert a régebbi szerzők ugyancsak keveset törődtek az említett tényezőkkel. Nagyon fontos továbbá tudni, hogy a hasonló meghatározásoknál mennyi ideig tartott a melegítés. Különösen az enzimhatás hőokozta megszűnésénél kell ezzel a körülménynyel számolni, mert hosszú
