Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)

Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimhatás föltételeiről, kimutatásáról és követéséről

AZ ENZIMHATÁS FELTÉTELEIRŐL.

21

A tri- és tetrapeptideknél, melyeknél a reakczió iránya többféle lehet, az optikai módszer még szintén beválik. Nézzük pl. a következő tripeptidet:

d-alanylglycin —(— 50° glycylglycin 0° d-alanin — glycin — glycin + 2-4 0° TT

d-alanyl-glycin-glycin -{- 30°

A körülmények itt olyan kedvezők, hogy a forgatótehetség csökkenése mindjárt megmutatja, hogy a tripeptidből d-alanin válik szabaddá, míg a forgatótehetség emelkedése arra vall, hogy a tripeptid d-alanyl- glycinre és glycinre bomlott.

Nem szabad elfelejteni, hogy az enzimoldat maga is forgathat. Meg kell erről kísérletileg győződnünk s az esetleges forgatás mértékét az eredményből levonnunk.

Az ilyen meghatározások kiviteléhez fontos feltétel a kezdeti forgatótehetség ismerete. A mikor az enzimhatás azonban nagyon erélyes, az adathoz közvetlenül nem juthatunk, mert az alatt az idő alatt, míg a reakczióelegyet a megfigyelő csőbe öntjük és a készüléket beállítjuk, máris hatott az enzim. Ilyen esetben vagy kiszámítjuk az ismert forgató- tehetségű anyag mennyisége szerint a kezdeti forgatás értékét, vagy pedig extrapolálással állapítjuk meg a kiindulási adatot. Az extrapolálási eljárások ugyan rendszerint nem ajánlandók, tapasztalat szerint azonban nem követünk el lényeges hibát, ha kicsiny időközökre nézve feltesszük, hogy az átalakult anyagok mennyisége az idővel arányos.

Ha pl. meg kell állapítanunk, hogy a következő enzimes folyamatnál mekkora a kezdeti állapot forgatótehetségének értéke, akkor figyelemmel kisérve a leolvasások sorozatát:

V2 perez 1 „

IV* „

2

múlva ... ... —

2-06°

203°

200°

JJ -- - ” -1-97°

3 „

n -- -y

y -- -- — _

1 910

bátran feltehetjük, hogy a kezdeti szögérték 2 09" volt.

Az optikai módszer olyankor is nagy előnyt nyújt, ha kiindulási anyagunk racémalak. Már a bevezetésből tudjuk, hogy az enzim rendesen csak az egyik, a természetben is előforduló alakra van beállítva, minek következtében a hidrolízis arról ismerhető fel, hogy a folyadék forgatótehetséget árul el. A forgatás megjelenése és időbeli változása tehát számot adhat a lefolyt reakczióról is.