Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimhatás föltételeiről, kimutatásáról és követéséről
AZ ENZIMHATÁS FELTÉTELEIRŐL. 19 gyorsabban kipárolog belőle, tehát gyakrabban kell megújítani. Proteintartalmú oldatokat hosszabb időn keresztül chloroformmal eltartani nem lehet. A nátriumfluorid kb. 0‘3%-nyi mennyiségben kifogástalan fertő- telenítő. A folyadékban valósággal föl van oldva, megújításra nem szorul, s a lipáz kivételével az enzimekre nem káros. De nagy hibája, hogy a kísérlet után az oldatból csak nagyon körülményes és hosszú dialízis által távolítható el, tehát az enzimveszteség elkerülhetetlen. Ritkábban alkalmazott fertőtlenítő szerek a phenol, a thymol, a mustárolaj stb. Az enzimek jelenlétéről úgy győződünk meg, hogy megfigyeljük, vájjon az oldat, vagy készítmény megfelelő alapanyagokban bír-e chemiai hatásokat előidézni. Az enzimhatás szigorú kimutatása e szerint a kiindulási és a keletkezett anyagoknak chemiai vizsgálatán alapszik. Ha már többé-kevésbbé tiszta, olyan készítményekkel van dolgunk, a melyekben csak egy enzim van, a chemiai vizsgálat nem ütközik különös nehézségbe. Nagyon bonyolítja azonban a feladatot, hogy legtöbb esetben enzimkeverékekkel van dolgunk, melyeknek tanulmányozása közben az egymás mellett lefolyó reakcziók a reakcziótermékek felismerését, meghatározását és a termékek jelenlétének helyes értelmezését módfelett megzavarják. Az enzimhatások tanulmányozására használatos chemiai módszereket itt általánosságban nem tárgyalhatom. Az egyes enzimek tárgyalásánál ezeket a módszereket úgyis megismerjük. Enzimhatások felismerésére és folytonos figyelemmel kisérésére sok esetben nagyon jól beválik az ú. n. optikai módszer. Azon alapszik, hogy az enzimhatás következtében keletkező reakcziótermékek forgató tehetsége a kiindulási anyag forgató tehetségétől legtöbbször különbözik. A reakcziókeveréknek bizonyos időközökben meghatározván optikai forgatótehetségét, nemcsak az enzimhatás jelenlétét mutathatjuk ki, hanem az átalakult anyag mennyiségét is meghatározhatjuk és az egész enzimreakczió időbeli lefolyását figyelemmel kisérhetjük. Néhány példán bebizonyíthatom, mennyire kényelmes és pontos az optikai módszer. Ha a nádczukor bomlását tanulmányozzuk invertáz hatására, az enzim jelenlétét minőségileg úgy mutatjuk ki, hogy a kezdetben jobbra- forgató oldatnak forgató tehetsége egyre csökken s a nullponton áthaladva, balraforgatásba csap át. A jelenség oka az, hogy a jobbraforgató nádczukor a jobbraforgató glükózra és a balraforgató fruktózra bomlik. A fruktóz azonban erősebben forgat balra, mint a glükóz jobbra, miért is végeredményben az oldat balra fog forgatni. Innen származik az inverzió név is. A nádczukornak, továbbá a glükóznak és a fruktoznak 2*
