Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

IV. A szaporodási viszonyok a régieknél

»Di 84 lOli azat ér és után minden vegyes házasság fel lett bontva és esküvel kötelezték magukat arra, hogy nem zsidó házasságot nem kötnek.

A törvényhez való szilárd ragaszkodás csorbát szenvedt a phariseusok, sadducaeusok és essaeusok között fenforgott hitszakadás által, kik között az essaeusok nyiltan ellenezték a szaporodást.

Már a pessimismussal határos világnézetűkben, a levitikus tisztaságnak tulcsigázott igénybevételében, melynek felvétele minden tisztátlanságnak kerülése, gyökerezik az essaeusok nőtlensége. Csak kevesen köztük házasodtak meg és csakis akkor, ha az asszony elegendően lett arra előkészítve, hogy essaeushoz menjen nőül; a magzatok hiányát részben — árva? — gyermekek örökbefogadása által pótolták ki.

A féktelen Herodes-házzal kezdő erkölcsi hanyatlás a népre sem té- veszté rósz hatását. Herodes háza el nem tagadhatta esauitikus leszármazását ; találunk benne vérfertőzést, rokonházasságot, minden másféle elfajulással összekapcsolva, mi tagjai hiányzó életerejében bosszulta meg magát.

A Herodiánok által megteremtett vallás- és erkölcsi hanyatláson kivül, Izrael e dynastiának még a rómaiak által történt végleges politikai bukását és vele hosszú időre történelmi halálát is köszönhette.

Áttérve az ókor más népeire, a kisebb nemzetekről, melyek nem igen szerepeltek a történetben, főleg Herodot nyújt adatokat a szaporodás fogalmának tekintetében.

Ez adatok gyérsége miatt kényszerítve vagyunk arra, hogy a történetírásban nem eléggé megvilágositott korszakoknál és embereknél egyesek példájából az összességre következtessünk.

Herodotnak a Lydnsokról tett rajzolásai saját többi adataival, s előbbi korszakokból származókkal jönnek gyakran ellenkezésbe.

Még majdnem mythikus időben Lydia uralkodói sorában Andramytest találjuk ki Athenaeus szerint asszonyokból eunuchokat csinálván, férfiak gyanánt használta. A Herkules mondával összekapcsolt szép Omphale Jarda- nes nevű atyja alatt a bujálkodás és erkölcsi hanyatlás általános növekvéséről tétetik említés. Omphale maga a szemérmetlenség mintaképének neveztetik, ki bujasága által Herkulest is tudta annyira magához ragadni, hogy majdnem asszonyt csinált belőle.

Ezekkel ellenkezőleg egyszerre csak azt mondja Herodot, hogy a lydu- soknál, valamint majd minden barbár népnél a férfire nézve is nagy szégyenné válik, ha meztelenül látják, mi e népnek e tekintetbeni helyesebi) nézetei mellett szólna *).

*) Nem szabad feledni, hogy Herodot (szül. 4i: 8 Kr. e., f 425 körül) ezen adatnál valószínűleg a hellének régibb szokása által lett befolyásolva, mely hasonló értelemben a meztelenség látványát megítélte, mi később ezeknél is másképen lett. A Lydusoknak ily kedvező megítélése — úgy látszik — csak azon cél felé tör, hogy szép asszony ballépését mentegesse, Kandaules, utolsó „heraklida“ király felesége-ét.

Kandaules, nagyon beleszeretve feleségébe, abban a véleményben élt, hogy a föld legszebb asszonyát bírja és arra törekedett, hogy e meggyőződést Gyges nevű barátja és testőrére is átruházza, minthogy egyenesen felszólitá, hogy a királynét -— ha lehetne — meztelen állapotban szemlélje meg és igy önálló ítéletet nyerjen bájai felett. Gyges, ki ezen ajánlatban tán csínyt látott, látszólag elszörnyüködve kitért előle, mire maga a király úgy intézte a dolgot, hogy Gyges a királynét saját hálószobájában észrevétlenül láthatta, midőn levetkőzött. Az asszony ugyan észrevette, de úgy tetette magát, mintha nem volna tudomása semmiről. Másnap pedig magához hivatta a megfigyelőt és azon alternative elé állitá, hogy vagy a királyt