Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
IV. A szaporodási viszonyok a régieknél
gennyes kifolyás (leucorrhoea stb.) a közösülést nem akadályozta meg, mi a szaporodásnak épen nem válik előnyévé, mert ily állapotok rendesen nem nyújtanak kedvező talajt a fogamzásnak. De a him vesszőből származó kiválasztás szintén tisztátlanitja a férfit (az urethritis benigna szintúgy mint a specifica); itt a tisztátlanság fogalma még szigorúbban határoztatik meg, mert még azon ember is tisztátlanná lesz, a kit a beteg megpök. valamint minden általa érintett edényt el kell törni. A magömlés a férfit egy napra tisztátlanná tette; minden ruha vagy bőr, a mire ondó esett, vizben volt kimosandó. Miután a közösülés alkalmával ondókifolyáshoz kell jutnia a dolognak, a közösülés mind a két részest egy napra tisztátlanitja, minek következtében fürdeniök kell. E rendeletek a zsidók részéről kevés kivétellel szigorúan tartattak meg, és megsértésük szigorúan lett büntetve. Különben csak kevés példát mutat a krónika arra, hogy ezen határozatok törvényessége ellen vétetett volna, s a mit e tekintetben emleget, az többnyire a második korszakba esik, mely a törvényhozástól Juda-ország bukásáig tart. Ez tulajdonképen ama korszak kezdete, midőn a törvény és a szertartások még át nem mentek a nemzet vérébe, s igy állami érdek, valamint az emberi királyság hatalmaskodásaival sokszor súrlódásba jöttek; hozzájárult a szenvedélyek ösztöne és az uralomvágy, mely mind a kettő gyakran a törvény szigorának ellenszegült. Első sorban tündöklik itt Dávid dynasztiája. dudának Thamar mennyjével való, minden inkább mint törvényes egybekeléséből férfi ágon származva, e háznak szaporodása hasonló példát talál Boas, Dávid dédősének a moabiti Ruth-al való házasságában, ki bájainak merész odakinálása utján szerezte meg férjül. Maga Dávid, Salomon fia és trónkövetőjének Batseba nevű anyjával házasságtörést követ el és az e családban uralkodott nézeteket legjobban illustrálja az Amnon által annak Thamar nevű mostoha nővérén elkövetett erőszak, mely már azért is szolgál az akkori állapotok felvilágosítására, mert a leány kéjdühös bátyjának tanácsolja, hogy kérje atyjától nővére kezét; természetesen feltételezte, hogy a király beleegyezését el nem tagadja. Különben van az állami érdeknek fénypontja is, t. i. a törvény által kimondott azon határozat, mely szerint nem régen megházasitottat házassága első évében nem szabad hadiszolgálatra behívni, -hogy feleségének örvendjen* ; kézzel fogható, hogy ezen intézkedés a népesedés javára tétetett. Israel országában a törvény igen elhanyagoltatván, könnyen tehetjük fel, hogy a szaporodásról szóló intézkedések sem tartattak volna meg szigorúan, duda országában a viszonyok kedvezőbbekké váltak, mig ezen állam 588-ban Kr. e. bekövetkezett bukása után minden tényleges hír hiányzik arról, mikép alakultak a zsidók viszonyai a babyloni száműzetés és a későbbi perzsa uralkodás alatt. Tárgyunkra nézve a harmadik korszak nevével felruházott idő az, midőn dost klasszikus definitiója szerint Jeruzsálem romjaiból uj szellem emelkedett fel, mely az állam bilincseit lerázva, híveinek uj életet ad és „Zsidóságnak* neveztetik. E korszak a Theokratia valódi ideje, valamint a ház és a család atyai szokásáé. Benne a zsidók más népektőli elválása legerősebben van kifejezve, egyrészt a körülmetélés által, másrészt pedig a tisztának fogalmától különböző törvény és a női nemet szabályozó szigorú törvény tartása által. E korszakban szűnni kezd a többnejüség, valamint a számüzetésbőli —8 3 — 6* HÉ í i
