Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

IV. A szaporodási viszonyok a régieknél

—©£> 7 4 <5®—

Ha a krónikás elfelejtette megmondani, miképen szállt épen ezen ág elsöszülöttjére az egy igaz Istenbe való hit majorátus gyanánt örökül, azt meg kell neki bocsájtanunk; ö az indokokat tekintetbe nem veszi, kutatás nem az ö dolga, és midőn ő időket és embereket rajzol, nem szabad szem előtt tévesztenünk, hogy mindig a régibb időnek ecsetelésében csak saját korszakának felfogását tolmácsolja.

Sötét fátyolba borult képét nyújtja ugyan annak, hogyan jutottak első ősatyái monotlieistikus nézetekhez : a természet észlelése ez, a mint már első emberénél, Adámnál mutatja, ki azon körülmény folytán, hogy minden állatnak ellenkező nembeli párját látja, indittatva érzi magát, a teremtőtől asszonyi társat kérni, kivel aztán házasságra lép, melyet a krónikásnak már csak azért is egynejünek neveznie kell, mivel e házaspárt első és egyedüli embereknek mutatja b e.

De a zsidó történetirásban emlitett első házasság is már az isteni befolyás és ótalmazás jellegét viseli homlokán, mely vörös fonalként húzódik a zsidó nemzet történetének összes időszakain át. Már a kezdetkezdeténél ekké- pen szól az úr : legyetek termékenyek és szaporodjatok, valamint az ég csillagai s a tenger homokja ! — A házasság hivatása tehát helyesen ismertetik fel, vájjon pedig az ezt szabályozó intézkedések megfeleltek-e hivatásának, azt később fogjuk látni.

Már az első házasság a szentség mintaképévé válik ; onnan származik a férfi azon kivánata, hogy szülőit elhagyva, nővel egyesüljön s hogy egy testté váljanak.

Ezen adat azt mutatja, hogy oly időben lett Írva, midőn a zsidóknál a többnejíiséggel már felhagytak és az állam részéről a nőnek már semmi szerep sem jutott, mert kizárólag csakis a férfit tartja szem előtt, mint működő tényezőt.

Minthogy a krónikás kezdettől fogva már a terhesség és szülés fájdalmasságát hangsúlyozta, oda látszik törekedni, hogy a közösülésben legalább a nő ne keresse csupán a múlandó érzéki élvezetet mint ilyent, s ne csábitsa el csak épen mámor kedvéért a férfit, hanem hogy a szaporodás magasabb eszméje lebegjen szeme előtt.

Már a második ivadékban, Kain elsöszülöttben, látjuk a házasság elfaj- zását. — A mint. már emlitém, nem szabad természetesen hinnünk, hogy Adám és Éva az első emberek voltak, hanem hogy ők csak bizonyos korszakot képviselnek. De ha a bibliai elbeszélést annak vesszük, a mi, t. i. idej e terményének — akkor hatalmasan kell protestálnunk a krónikás által Kain házasságánál hagyott hézag ellen; mert „Kain megismerte feleségét, ki tőle terhes is lett“ ; miután Kain, Abel, Seth és Adámnak későbbi névtelen gyermekein kivül más embereket nem emlit : ezzel hallgatva megengedi a krónikás, hogy Kain testvérházasságot kötött és hogy ilyképen a testvérházasság első példáját nem kell későbbi népeknél keresni. J)

') Vagy elnézte a krónikás a körülményt, vagy röstelte a tény világos megengedését, pedig szükségessége következtében (miután több ember nem létezett szerinte) e házasságot igen könnyen menthette volna.

Hogy különben Ádám és két első fiának, mint első és egyedüli embernek említése által következetlenségbe esik, az megtörténik vele még Kain házassága előtt, mert az utóbbi, Istennel tartott beszélgetésében emberektől fél, kik bánthatnák.