Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
IV. A szaporodási viszonyok a régieknél
-^€x 72 KB« szét által minden embernek eredetileg egyes, bárminemű viszonyok figyelembevétele nélkül adatott, s hogy ugyanazon törvényeknek alá volt vetve mint minden más ösztön. Az emberi táj csak a létfeletti harcban természetes tenyésztés által vált emberiséggé, és valamint addig egyéb állati szükségleteit állati módon szabadon elégítette ki, épen úgy a nemi ösztöne állati módon lett kielégítve. Az ősvilágban kezdetleges életmód mellett az ösztönök a természet által kijelölt körbe voltak szorítva; valamint tehát a népek ősállapotában elegendő volt az éhségnek kielégítésére a legprimitívebb eledel és mód, kellett oly időnek is lennie, midőn a nemi ösztön kielégítésénél csak egy természetileg jelentkező kívánat puszta kielégítéséről volt szó, minden más, mint szaporodás stb. figyelembevétele nélkül. A létfeletti harcban változott életmód stb. által pedig a fajoknak nem csak testi, hanem szellemi viszonyai változtak és azokkal a nemek kölcsönös viszonyai. Ha az életmód már különös befolyással birt az ösztönök- és azok kielégítésére, akkor a magasabb fokú életmód okvetlenül a művelődésre s igy az ösztönök kielégítésének módjaira is hatott. Kellett ekképen mindenek előtt a szerelmi érzelemnek s evvel a nő kizárólagos birtoka utáni vágyának, úgy a szaporodás fogalmának és az utódok fentartása feletti g o n d n a k felmerülnie, s mindezekből a nő felismerése s igazságosabb megítélése származott. Mindezen tényezők pedig a ház a s- ságot eredményezték. Annak elismerése, hogy a nemi ösztön még magában véve nem elegendő a szaporodásra, hanem hogy ahoz még a fennebbi tényezők is szükségesek, már fejlettebb művelődési korszak diadalma. A házasság által egyedül még nem lett elegendően gondoskodva a szaporodásról, mert az utóbbi még a házasságkötés iránt hozott szabályoktól s a gyermekekről szóló intézkedésektől, függ és miután a fennebbi tényezők között főleg az asszony megbirálása a művelődés fokától mindig függött, a kezdő ókorban pedig már épen úgy mint később, a müveit zsidók és mohamedánoknál a nők alárendelt szerepet játszottak és azt hitték, a mit 1. Napóleon az asszonyok bizonyos osztályáról mondott : hogy csak arra valók, hogy szüljenek : kézzelfogható dolog, miszerint a népek első házassága többnejű volt. A szaporodás továbbá belső és külső, az embert környező viszonyoktól függ. — Nagyban: jellem, gondolkodásmód, szenvedély, képzelődés, szeszély, a szépség és fiatalság bájainak megőrizésére irányzott törekvés, a terhesség alkalmatlanságai, a család nagyságának terhei és főleg az e tekintetbeni társadalmi és állami szabályoktól függő felfogások és intézkedések. Mint már emlitém, a sikeres fejlődés szempontjából nem elég, a szaporodásra nézve a közösülés, hanem okvetlenül szükséges, hogy a magzat az anvai testben tenyészszen s hogy születése után növése és nevelése felett is legyen gondoskodva. Minthogy az első természetileg az anyára esik, az utóbbi pedig az atyának kötelessége, azon intézkedésre, mely a kötelességekről szól, t. i. a házasságra, ennek első életbelépte alkalmával, más közreműködő tényezők mellett, bizonyosan a szaporodás fogalma is lényegileg hatott! Említettem az e tekintetbeni társadalmi és állami szabályokat. A házasságnál a fajok keresztezése, az egy- és többnejüség, a testvér- és rokonhá
