Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
III. Csodahit, mystika, népgyógyászat
—<Oí 67 K3©— Németországban élt egy asszony, ki harmincz évig soha sem élt volna étellel!... Ez utóbbi eset Agrippa előtt hihetetlennek látszanék, ha saját korának egy ily hasonló csodájáról nem volna tudomása. Von der Fliie Miklós barátról, svájciról, ismeretes hogy 22 évig (mások szerint csak 20 évig), haláláig minden eledel nélkül mint remete élt s hogy ez idő alatt csakis a sz. vacsorát élvezte volna '). Theophrast bizonyos Philinusról mondja, hogy tejen kívül másnemű italt vagy ételt nem élvezett volna, s mint már emlittetett, némely irók oly fűről tesznek emlitést, melynek segítségével a Scythák, ha egyszer élvezték vagy csak szájukban tartották, tizenkét napig élhettek általa étel s ital nélkül. * * * A mai természettudományi orvostannak kutató szelleme számba nem veheti a mystikát s ennek kinövéseit; megdönthetetlen igazság utáni keresésében sem dogmákhoz nem kötheti magát, sem nem befolyásoltathatja magát a beteg képzelődés szüleményei által, melyek természetfeletti körökben mozognak. Másképen van ez a gyakorlati életben; ez nem ignorálhatja előkelő mosolygással a mystikát s a babonát, s abban rejlik azon jogosultságnak egv bizonyos foka, melyet a mystikus orvostan maga számára is vehet igénybe. Akartam valamit népgyógyászat- s babonáról írni; e sorok után fölöslegessé vált e munka, meid mai népgyógyászatunk azon némely „ csodaorvosok“ skuruzslók által titokteljesen űzetett babonás valamivel együtt nem más, mint egészben véve az eddig leirt mystikus orvostan. Os időktől kezdve azon törekvésből, mely oda volt irányozva, hogy gyógyítást nyújtson s keressen, a népgyógyászat bizonyos neme alakult meg, mely részint a legegyszerűbb „házi orvosságok“, részint pedig a legsűrűbb babona s a legbutább ostobaság keretében mozgott. Az ős idők elmúltak ugyan, de évek folyamával megszilárdított szüleményei megmaradtak. Hogy szállhatott a mystikus gyógyászat az utókorra örökül ? igen könnyen! Észszerű, a természeti törvények s azok kitutatásának talaján alapuló orvostudomány könnyen érthető érveknél fogva époly kevésbbé közölhető a köznéppel tudósitás utján, mint a mai sebészet a megszemlélés utján ; máskép volt ez azon időkben, midőn a gyógyászat azon utakat járta, a melyeket a mystika előirt. A mi tehát belőle érthető s könnyen felfogható volt, az a nép ma r a d a n d ó t u 1 a j d o n á b a m ént át, m i g a mágiának virágzó esztelenségével összekapcsolt b ű b á- j a i csak a monopolizálás utján származhattak át ko- r u n k r a. A mystikus gyógyászat még ma is el van terjedve az egész földön s ezen állítás mit sem veszt igazságából az által, hogy a népgyógyászat egyes elvei minden országban tán helybeli felfogás által befolyásoltalak, valamint a fent mondottnak ereje el nem gyengül, ha bizonyítékául csak Magyarországból hozok néhány adatot. ') Tulajdonképeni neve Löwenbrugger Miklós volt, közönségesen „Bruder Klaus“-nak nevezték. Született 1417. márc. 21-én Flüeliben, unterwaldeni kantonban, előbb katona lett, aztán tartományi tanácsnok s a kanton bírája. — 14G7-ben, igazságtalan birói ítélet által megsértve visszahúzódott a világ zajából s mint remete élt szentség hirében Raust nevű sziklanyilásban, hol 1488-ban meghalt. lG69-ben IX Kelemen pápa által szentnek méltóságára emeltetett.
