Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

-«£X 68 X3<

A „csúz“ gyűjtőneve alatt a falusi népség minden csúzt. görvélyt, szemlobot, orrfekélyt, orrfolyást s még bujakóros bántalmakatis ért, mely bajok már azért is a legrosszabb következményekkel járnak együtt, mert a nép azt hiszi, hogy nem szabad e betegségeket gyógyítani. A nép abból indul ki, hogy a betegség nem más, mint rósz vér vagy a nedveknek egy alienatiója; mindkettő, t. i. a rósz vér s a rósz folyadékok fennebbi betegségek alakjában kitörnek a testből, mit tehát mint üdvös folyamat, nem szabad gyógykezelés által félbeszakítani, mert ily eljárás azonos volna a rósz folyadékoknak erőszakos visszatolásával. Ez főleg a gyermekek kütegeinél áll, de a gyermekek hasmenését sem szabad csillapítani. Ha végre a fennebbi állapotok rosztermészetü fekélyedésekre vezetnek, akkor többnyire úti lapu (plantago major), mályva és szattyúlevelek használtatnak fris állapotban, télen még a vörösrépa leveles hajtásai, mályva- vagy aristolochiafőzetbe mártott vászonrongyok, s ha már mégis a gyógyszertárhoz kell fordulni, akkor királykenőcset alkalmaznak sebkenésnek, szintúgy a terjedtebb nürnbergi kámfor-tapaszt.

Hogy a gyermekeknek fogzása mozdittassék elő, nyakukra collier-for- mán befűzetett s fonalra húzott bazsálvirágok függesztetnek fel. Gilisztaszernek használnak italul tejjel főzött foghagymát vagy éjjeli edényre teszik a gyermeket, mely edényből meleg gőz kipárolg, vagy nyeletet csinálnak bűza- zatból s mirhából, mit tapasz gyanánt használnak vagy a köldököt bedörzsölik vele ; van belső gilisztaszer is : gilisztaüröm mézzel vagy szilvapéppel keverve.

A legtöbb gyermekbetegség veszi eredetét vagy a fogzásban, vagy a gilisztákból vagy pedig az „ elvár ázsolásból“ — Verschrieenwerden. — Ez utóbbi akkor történik meg, ha az ember szép gyermeken csodálkozik ; kipróbált ellenszerének az illető gyermek szemeinek kinyalását tartják, vagy az arcnak anyatejjeli megföcsentését vagy tisztes füfőzettel való mosást.

Csecsemőket nyírni nem szabad, mert ez által elvenné az ember erejüket. Görcsrángásban fekvő gyermekekre nem szabad rákiáltani.

Ha valaki többször Orbánéban szenved, tartson hálószobájában pirókot, mely a betegséget magába húzván, abban tönkre megy; épen igy húzzák magukba a tengeri malacok a köszvényt. A köszvény ellen szereti a köznép a legcsodálatosabb zsírokat használni, u. m. a medve-, szúnyog-, gólya-, macska-, fehér apáca-, hétéves fehér egér-zsirt stb. További kösz- vényelleni szerek: gőzfürdő fenyveslevélfőzet felett s utána jó izzadás az ágyban ; de ha a köszvény varázslat következtében támadt, akkor büzaszat- füstöléseket, káinforos-pálinka-oldattal való bekenéseket kell aplikálni mindenféle mystikus szerek és eljárások mellett; nagy kuruzslók varázs következtében támadt bajok ellen majdnem Zitmann-féle főzeteket és higanykénes füstöléseket alkalmaznak.

Sárgaságnál véletlenül a beteg szemeibe pöknek, hogy megijedjen: a pincékben lévő „ezerlábuak“ nedve szinten gyógyítja a sárgaságot; svmpa- tikus szernek tartják az elefántcsontu fésűt is zsinóron a hátra függesztve ; belsőleg a sárgaság ellen még tetük is ajánltatnak, de csak úgy, hogy a beteg ezeket öntudatlanul vegye be s hogy utólagosan tudja meg; az ez által gerjesztett undor az üdítő alap.

Lázelleni szerek: paprika, kámfor, alöe,fehér ürömfü, virágos földepefű, mindezek jó pálinkában vagy borban főzve; azonkívül még töröttrákszemmel kevert fehérborsmag is jó, ha éhgyomorra vétetik. A láz gyógykezelése nagyon mozdittatik elő, ha a beteg szobaajtajára valamely varázs mondat