Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

-<CX ő 2

kell keresnünk azon állatokat vagy tárgyakat, melyek ily tulajdonsággal kitünően bírnak, s ezekből csak azon részeket kell felhasználni, a melyekben a keresett tulajdonság vagy erő legjobban mutatkozik. Ha pl. szerelmet akarunk felkelteni, oly állatot kell keresnünk, mely kitünteti magát a szerelemben, pl. galambot, verebet, fecskét, billegényt, s ezeii állatokból azon részeket kell vennünk, melyekben főleg létezik a szerelmi ösztön, u. m. a szivet, a herét, a méhet, a himveszszőt, az ondót és a tisztulási vért; mindennek oly időben kell történnie, midőn ezen állatoknak bakzási idejük van, mert akkor leginkább alkalmasok a szerelem felkeltésére. Kutyák, hollók, kakasok, csalogányok, denevérek és baglyok ébrékenv állatok, s e tulajdonságuk leginkább van kötve szivök, fejők és szemeikhez. A ki tehát holló- vagy denevér szivet visz magával, állítólag addig nem alhatik, mig a szivet el nem teszi, igy mondja Psellos (ifj. Psellos Mihály Konstantin 1020—1105-ig élt; Konstantinápolyban hittan- és bölcsészettanár volt; meghalt klastrombán, számos iratot hagyva maga után).

Ugyanez eléretik a denevérnek szárítóit s éber embernek jobb karjára kötött feje által; ha ez alvó emberre tétetik, az addig nem tudna felébredni, mig a denevér feje el nem vitetik. Ugyanezen módon a béka s a varangyék fecsegővé tehetik az embert, főleg szivök és nyelvök által. Ha a vizibékának nyelve alvó ember feje alá tétetik, ez álmában beszél. Ha a varasbéka szive alvó asszonynak bal emlőjére tétetik, azt okozza, hogy a nő minden titkát elárulja, ugyanezen hatás tulajdonittatik a bagoly szivének, s a nyulzsirnak. ha ezek alvó embernek mellére tétetnek.

Hasonlólag minden hosszú életű állat hosszú életet nyújthat, s azon állatok, melyek ujitó erővel fel vannak ruházva, közreműködhetnek testünk újítása s fiatalságunk helyreállításánál, mely állítását a mystika az orvostudományra való hivatkozás által erősiti. Ily megújító erővel fél vannak ruházva a viperák s a kígyók egyáltalában, úgy hogy a szarvasok kígyók élvezete által ifjasztják magukat. A phoenix felifjitja magát maga által összehordott máglyán önelégetés által, hasonló erővel bir a pelikán is, ha bal lába meleg- trágyába tétetik, három hónap múlva állítólag uj pelikán lesz belőle. A magia oly orvosokról beszél, kik egy bizonyos hunyor, vipera s hasonló állatok húsából való nyelet által helyre állíthatják a fiatalságot, valamint ezt hajdan Medeatette, ki sokkal Kr. előtt e mesterséget szerencsésen bebizonyította a vén Pelias-on.

Már Heraklit (Kr. e. 500.) állitá fel azon elvet, hogy a természetijén mindenütt civódás és barátság létezik, mely viszonyok az összes természet es t á r g y akra. vonatkozna k. Úgy találja a macska örömét a „nepeta cataria“ nevű növényben, melyen csak dörzsölnie kell magát, hogy a kandúr közreműködése nélkül is megterhesed- jék. A kappadók kancák állítólag a szél fujjása által megterhesedtek volna. Hogy mihez vihettek ily elméletek a társadalmi életben, az kézzel fogható.

A mystikus orvosok azt hiszik, hogy ha valaki az „apium lásus1, nevű növényből eszik, nevetésben meghal. Ha teknősbéka kígyó által megmérgez- tetik, origanum .dictamnust eszik, mi által gyógyittatik, úgy segít magán a gólya is, ha a menyét a Regulus nevű kígyó ellen akar küzdeni, rutát eszik, miből következtethetni, hogy origanum dictamnus és ruta hathatós ellenméreg.

Némely állatok a gyógyászat körüli ösztönszerü tapasztalattal fel vannak ruházva. Ha a varas béka erős marást szenved, rutát vagy zsályát szokott keresni; ezeken dörzsöli sebzett részét, s igy a méreg veszélyétől szaba-