Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

dúl meg. Ily formán az emberek számos gyógyszert, s a tárgyak némely erőit tanulták megismerni az állatok által. így figyelmeztettek a fecskék a látásra hasznos gódricfüre, mely által fiaik szemeit gydgyitják. Ha a szarka megbetegszik, babérlevelet rak fészkébe, mi által meggyógyul. Az örves galambok, varjuk, foglyok s a rigók tisztítják magukat évenkint babérlevelek által, mi által a hollók a Chamaeleon mérgét is megsemmisítik. Ha az oroszlánnak láza van, májomhus élvezete által felgyógyul. A szőlő által megbetegedett banka fodorka által gyógyítja magát. A szarvasok mutatták meg, hogy a .diptam“ a nyilak hihuzására jó, mert ha nyíl által találtatnak, e fű élvezése által meggyógyulnak. Ugyanezt tették a krétai kecskék. A szarvastehenek tisztítják magukat szülés előtt .seseli“ (Steinkümmel, Bergfenchel) által; ha mérges pókok által megsértetnek, rákokat keresnek gyógyítás végett; a kígyók által megharapott disznók szinte rákokat keresnek fel, s a nyilméreg által megsebesített hollók e célból tölgyöt vagy „holl ófüvet“ (Rabenkraut) kelésnek maguknak. Ha az elefánt ehamaeleont evett, a vad olajfa által segít magán : az altató nadragulya által megmérgezett medvék hangyát esznek ; a ludak, kácsák s a többi vizimadarak segitnek magukon tisztes fii által, a galambok, gerlicék s tyúkok a falfü által, a darvak szittyó által, a párducok a sisakvirág mérge ellen emberi sárt használnak; a vaddisznók gyógyítják magukat repkényborost}Tán által; a szarvastehenek -cinaris“ íttevü fii által.

Az előbbiekkel szemben pedig elidegenedés és ellenségeskedő s is létezik. így irtózik a rabarbara ez epétől, a theriaka a méregtől : a saphir a pestis-féle daganattól, lázhőségtől és szembajoktól: a violakő a részegségtől; a jaszpis a vérzések és rósz rémektől; a smaragd s a - vitex“ nevű növény (Schafmülle) a es kórtól, a kláris a fekete epe csalképeitől s gyomorfájdalmaktól; a topáz a szenvedélyektől, pl. a fösvénységtől, a torkosságtól s mindennemit szerelmi kicsapongásoktól.

Némely erők a teremtményekben azoknak neme következtében léteznek, mások csak azoknak egyéniségétől függnek.

Avicenna mondja, hogy az ő idejében (980—1037) egy férfiú élt, kitől minden mérges állat menekült, mig azon állatok meghaltak, melyek véletlenül megharapták, ámbár ez neki nem ártott. A mystikusok azt is állitják, hogy oly egyén, mely még solia sem volt beteg, minden betegséget tud gyógyítani s hogy oly halottnak csontja, ki életében soha sem szenvedett lázban, a négynapos láztól tud gyógyítani. ha a beteghez függesztetik.

Megjegyzendő, hogy némely erők az illető tárgynak összes lényegében vagy összes részeiben léteznek, mig némelyek csak a tárgyak bizonyos részeiben létez- n e k, pl. csak a nyelvben, a szemekben, vagy másutt. A tokár szemében hatalmas erő fekszik; ha a baziliszk emberre néz, ez az által megöletik; hasonló erő van a hiéna szemeiben ; mihelyt ez t. i. állatra néz, ez utóbbi rögtön megáll, megijed s nem mozdulhat. Hasonló behatás bizonyos farkasok szemeinek tulajdonittatik. Ha ezek előbb néznek valakire, ez megijed, meleget kap, nem beszélhet, úgy hogy nem hihat segítséget. Virgil is osztá e hitet. Mondják, hogy Skythiában és Illyriáhan oly nők voltak, kik haragos pillantásuk által tudtak volna megölni. Hasonlókat adnak elő a régiek a rhodusi telchinekről, kik pillantásuk által mindennek ártottak, mig Jupiter e hatalmuktól megfosztotta őket. Ennek alapján a varázslók szemkenőcseik elkészítésére a fenntnveezett állatok szemeit használták fél, a melylyel aztán oly hatást akartak gyakorolni, mint az állatoké volt.