Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
III. Csodahit, mystika, népgyógyászat
megbüntetését — mind egy vájjon uralkodókat vagy koldusokat illet — s csak ima s áldozat általi megengesztelés enyhiti isten" haragját, de Mózes és a próféták szellemébe már fektet az Ur orvos-természettani ismereteket. Az isteni befolyásolás határán kivül fekvő, testi gyógyszerekről ily körülmények között csak igen ritkán lehetett szó, mert a betegségnek gyógyításával azonos megengesztelés kezdetben egy örökös, a Levitörzsből férfiágon származó papi osztály, később részben a próféták kezébe volt adva, Az előbbiek született istenszolgák voltak, az utóbbiak isten szellemétől át voltak hatva, ha a későbbi kabbalistikus értelemben tiszta lélekben részesültek. (A lélek tápláléka a kabbala szerint t. i. a „tóra“-ból áll, az isteni parancsok és tilalmak összfogalmából. A ki lelkét csak a tórának szigorú követésével táplálja, az teljesen egészséges lélekkel bir, s a természet törvényeit saját szava által változtathatja). Azon körülménynél lógva, hogy minden betegségnek eredete és szülő oka az izraeliták által isteni behatásnak tulajdonitatott, s hogy ennek következtében a gyógyítás szintén csak isteni utón volt remélhető, arra pedig csak is örökös levitasorból származó vagy levitikus tisztasággal ellátott, s annak következtében isteni befolyásolásnak örvendő közvetítő alkalmas volt; a régi zsidóknak orvosi csodahite azon következéssel volt összekapcsolva, hogy senki sem szentelhette magát különösen s kizárólagosan az orvosi hivatásnak ! A zsidó államnak kettős felosztása után minden bizonynyal az e tekintetben is belépett visszahatás annyiban változtatott ezen, a mennyiben már laikus oldalról is oly törekvést tapasztalunk, mely a transcedental istenségtől elpártolván, a betegség gyógyítását bálvánvi természet kultus felelevenítésében s ördögűzésekben kérésé. A régi phocniciaiak gyógyászata ép oly homályos volt mint vallásuk. Keveset tudunk felőle, s a mit tudunk, az is mutatja az orvostudománynak szoros kapcsolatát az istenséggel. Esmun, a gyógyászat istene, az üdítő nap által melegített levegő, Karthago és Berytos hires templomaiban tiszteltetett. A Kabirok gyermekei • azoii homályos isteni lények, melyekről említést tesz az egyptomi, phoeniciai és pelasgusi mythologia. melyek különösen Berytosban tiszteltettek, továbbá Sydyk hét fia. kik más nemzetek szellemeire és démonjaira emlékeztetnek, üditő növények felfödözői voltak : mérges állatok harapását gyógyították, s többnyire varázs énekek által hatottak. Astarte, a sok oldalú istennő, tanácsold az embereknek a batliyliák, ama égről leesett köveknek használatát, melyek isteni tulajdonságokkal ellátva, büvereklyék gyanánt lettek használva, s a betegség gyógyítását hozták magukkal, miután isteni ihletők egy része, tulajdonosukra átmenve, prófétai szellemmel töltötte el. Az ó-keleti nézetek homályából a görögök és rómaiak jobban felvilágosodott életébe kerülünk, kiknek orvostani nézetei körülbelől egy és ugyanazon eredetűek. Pompásan jellemzi Hirschel a szépség és erény görög eszméjének nyilván ulásait : „ez országban, hol az örökösen tiszta égnek kékében a csillagok fénye megkettőztetik, hol a legbujább gyümölcs hegyen és völgyben a természetnek termesztő bőségét mutatja, hol a természet még korlátlan hatásaiban is a szépség törvényeit tiszteli; hol test és szellem a legbékésebb egyetértésben a szép plasztikus kifejlődésnek ős jellegeit nyújtják, ott az emberi ész kiképezésének minden gerjedése első növekedésének költészet által megdicsőitett korszakát ünnepli. Oly nyájasan működtek ott az élet véd angyalai, s oly bensőleg áthatották egymást művészet és természet, hogy
