Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

43 az orvosi pálya képviselőinek, a papi osztálynak, a esőt ___ t ak. Az emberi test egyes részei démonok uralkodásának alá vannak vetve ; megbetegedés esetében a démonok a tudós pap-orvosok által felhivatnak, hogy minták, mondások s büvereklyék által megengesztelödjenek. s hogy helyet adjanak a gyógyulásnak. Mily jelentőséggel birtak Thaut könyvében az egészség megőrizésére adott rendeletek, már abból is kiderül, hogy azok­nak meg nem tartása halállal lett megbüntetve. Az egészségügyi tanácsoknak isteni forrásból való egyenes hozatala, s azon nimbus, melylyel az orvosok, isten által kegyelmezett lények gyanánt — övedzve voltak, az egyptomiaknál más tekintetben is előtérbe lépett állan­dósági elvvel együtt — valamint ezt mutatták az időnek dacoló épitményeikr ben. a lélekvándorlás tanaiban s azon törekvésökben, hogy bebalzsamozás által az emberi testet a rothadástól ótalmazzák — azon magasztos társadalmi jelentőséggel birtak, hogy az egyptomi előtt az élet s az egészségnek fenn­tartása nagy becsli vala, s hogy annak elismerésére jutott, hogy a testnek különös ápolásában e célra vezető első lépés rejlik. Hogy az idők folyamában többféle a csodahittel kevert orvosi ismeretek tudása nem orvosok tulajdonaiba mentát, ezt Polydamniakirálynénak példája mutatja, ki Homer és Diodor szerint, a szép Helenének oly orvosi szereket nyújtott, melyek a történtek elfelede'sét mozdították elő, — Senyes király alatt — ki még a hires pyramidák építői előtt élt — Jachen nevű orvos em- littetik, ki Suidas szerint büv ereklyék s énekkel betegségeket és fájdalmakat gyógyított, járványokat elüzett, a hőség fokát enyhité, s magas érdemei alapján nagy pompával eltemettetett. A mit a zsidó történetírás a Mózes előtti korszakból közöl, habár ritka adatokat szolgáltat is, mégis azon következtetést engedi meg, hogy az e te- kintetbeni fonalak Isten kezében öszpontosultak. Az Úr ad életet s halált s dönt felőle; egészség és betegség az ö aka­ratának kifolyása; Abrahám imája kedvéért Abimelech fejedelem meddő fele­ségének visszaadja termékenységét: ő küld betegséget s bajt. de szabadit is mind a kettőből. Emberi közbenjárás csak ima, s istenen tetsző életmód alak­jában fogadtatik el; maga a gyógyítás Istennek kizárólagos akaratában és csodatevésében fekszik. Mózes felléptével kezdi az Úr hatalmának egy részét emberekre is át­ruházni, a mennyiben Mózes — isteni megkegyelmezéssel s isteni parancs­csal ellátva — a rögtön támadt s ép oly rögtön gyógyított poklosság csodá­ját a Fáraó szemei előtt mutatja be. Mózes törvényhozása által az orvosi csodahit határozottabb alakot nyer. rMózes, felnevelve egyptomi papok között, s igy tévedéseikben s művé­szeteikben jártas lévén, 40 éven át oszlatgatta el azon sötétséget, mely Egyp- tomban az élet komolysága, egy vallás babonája és szigora folytán — mely még a halottakat is itélőszék elé idézé — a kedélyekbe vonult. A régi elve­szett monotheismust, melyet a csak a legközelebbit értő népeknek érzékies­sége pan- és polytheismussal felcserélt, visszahozta mint Jehova — szolgá­latot a sivatag magányossága s abstraktiója által, s igy az istenség eszméjé­vel együtt az emberiségét is tisztitá; az érzékin túl emelkedik a zsidók hite az érzékfölöttire, az istenség fogalma itt legelőször elvont, habár a a gyermekded felfogásra nézve még antropomorphismushoz kötve, s az áhi- tatosság hidján, áldozatok által közvetítve, az istennek hódoló érzelem maga­sabb körökbe száll.“ (Hirschel). Az isten még mindig küldi ugyan a betegséget mint valamely bűnnek

Next

/
Thumbnails
Contents