Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

II. Aesculap és utódai

-CX 86 K3®—

jiekem mindig gyógykezelésed okait; könnyebben fogsz engem meggyőzni és gyógykezeléseddel megbarátkoztatni.

S igy még számtalan bölcs mondatát idézhetném, ha nem félnék attól, hogy az eddigiekkel már e dolgozat keretén tuhnentem.

Pythias leányának állítólagos fia, Erasistratos nevű hires orvos volt, ki tehát anyai ágon az Aesknlap család sarjadéka.

Ezen házból még több ókorbeli család származtatta le magát; p. o. Julius Bassus római orvos ; egy Nikeratos (volt több, köztök epirusi Pyrrhosnak orvosa, s egy Kos szigetén született grammatikus); a római Petronia család (kitől Petronius Didotus orvos, az „autilegomena“ szerzője származott), egv Diodot (ketten voltak), Niger (szinte ketten) és I. Claudiusnak Xenophon nevű kői orvosa.

Kos szigete, a Nebridák törzshelye, ezeken kívül még több orvossal is birt, pl. Simussal, Kritodemossal, ki nagy Sándort Ázsiába kisérvén. Indiában nyilat húzott ki testéből. Aztán fennebbi Xonopkonnal. ki I. Claudius tanusi- tása szerint az Asklepiádoktól származott, s annyira részesült kegyelmében hogy kedvéért a császár Kos szigetét minden beviteli vámtól felszabadítván, az orvosra a szent és Aeskulapnak szentelt szigetnek gondos kormányzását bízta; ezért hálából Xenophon Agrippina császárné parancsára a császárt megmérgezte.

o o

A kutatók nagyobb része az Asklepiádok Aeskulap-tóli leszármazását el nem akarja hinni, s alattuk csak egyetemes megjelölést vesz fel. Ha e felett akarunk Ítélni, az Aeskulapkultusz keletkezését és a régieknek e tekin- tetbeni nézetét meg kell bírálnunk.

Ritter — e tárgynak legújabb kutatója — igen helyesen megjegyzi, hogy mindenek előtt Asklepiádok és Aeshdappapok között — a templom felügyelőkkel együtt — különböztetni kell. s valóban sok helyen össze találjuk keverve a két egymástól eltérő fogalmat.

0 véli. hogy az Asklepiádok valóban orvosok voltak, kik mint ilyenek Aeskulaptóli eredetűket vagy legalább a vele való összefüggésüket iparkodtak bebizonyítani, s egyleteket, némely helyen iskolákat is képeztek. Az abból derül ki, hogy már sokkal Hippokrates előtt ily orvosi kiképeztetésr e vezető iskolák léteztek Görögországban, melyeknek legrégibbjei és legliiresbjei Kyrené-n, Kroton-ban, Rhodos-ban. Knidos-ban, és Kos-ban. Az utóbbi később lett a legnevezetesebb.

Mindezen iskolákban Aeskulap személye szerepelt, s ebből még Gálén is az Asklepiádok cimü orvosi egyleteket tanítványaival együtt mint Aeskulapnak egyenes sarjadékait akarta leszármaztatni. De miután az Aeskulap kultusz behozatala után Aeskulap tiszteletére számos templom állitatott fel és ezekben Asklepiádok felvétettek, Aeskulap sarjadékának csodálatos módon számosnak kellett volna lennie, s nem lettek volna mások mint csupa orvosok. Ritter hangsúlyozza a genealógiai bizonyítékok gyengeségét, s arra fektet súlyt, hogy Hippokrates maga magát sehol sem nevezi Aeskulap sarjadékának vagy törzsrokonának, s azon eskü. melyet az iskolákból kilépők letettek határozottan mutatja hogy kültanitványok lettek felvéve, kik arra köteleztettek, hogy a tanítónak bizonyos áldozatokat hozzanak. Azt is hiszi, hogy az újonnan belépett tanítvány egyes tanító különös őrizetére bízatott, ki voltaképen őt adoptálván, róla mint saját fiáról gondoskodott s bizonyos tekintetben atyai jogokkal is birt felette. Ez által családi összeköttetés támadt, mely végre a tanítványnak tanitójátéli leszármazását — ki terme-