Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
—®D. 3 7 Q&— szetesen maga is elődjének tanítványa volt stb. — természetes rokonság képében mutathatta! Ritter ennek folytán Rosenbaumnak azon véleményét osztja, hogy ezen testületeknek ősi kultusza • inkább mint a hivatás és az iskola egységének kifejezése veendő fel. nem pedig mint a családnak. Továbbá még hiszi, hogy későbbi időkben a gyakorlat terére lépett orvosok és kuruzslők az „asklepiáda“ cimet úgy vették fel mint mai napság a „tudori“ címet, hogy e címmel az orvosi praxisban jobban imponáljanak. Az Asklepiádok tehát orvosok voltak, s ha egyes esetekben talán mint Aeskulap-papok tekintettek, bizonyosan a papságnak csak különös osztályát képezhették s semmi esetre sem voltak alacsonyrangu papok. Mellettök vagy egészen önállőlag valóságos aeskulap-papi osztálynak kellett léteznie, mely a szertartást és a kultuszbeli szokásokat, továbbá az áldozati szolgálatokat vitte véghez mi abból derül ki, minthogy papnők is voltak kik pl. a kígyókat táplálták vagy az alvók előtt mint Hygeia vagy Panakeia megjelentek s némely beteget vigasztaltak, mig az Asklepiádok iskolai női növendéket nem képeztek ki. Kérdésünk további felvilágosítására tekintetbe kell vennünk, hogy már Aeskulap unokái állították fel az első Aeskulap-szentélyeket Görögországban, valamint azt fent már Machaon fiai mellett említettem. Sőt Gerenia városát, a hol Glaukos, messzéniai király legelőször Aeskulapot isten gyanánt tiszteié, Machaonnak Gerenia nevű leánya által építettnek állítják. Trikkát mint ezen szentélyeknek legöregebbikét, vagy legalább a legrégibbek egyikét nevezik; de Aeskulap fiai mint Trikka urai emlittetnek. Az epidaurosi volt a leghiresb; Aeskulap életéveli összeköttetését pedig eléggé ismerjük, s igy mind azok között, melyekről van tudomásunk, egy sem található, mely az Aeskulap-kultusz kizárásával működött volna, mindnyájok csak Aeskulap személye körül forgottak. Az összes tudósítások kiemelik, hogy az Aeskulap-szentélyeknek gyógymódjai és tanácsadásai mindenütt sikeresek voltak, a hol Aeskulapnak vagy sarjadékainak templomokat állítottak fel. Mindenütt az istennek sarjadé- kaival való megegyezése egyenlő és jelentkezései üdvösek voltak. Tehát mindenütt ugyanazon istenről, a neki tulajdonított működésének ugyanazon neméről volt szó, bármely templomban is kerestek volna segélyt, mig más istenségnél ezt nem tiilálni. Ebből tehát egy különös közös egység látható, mely a számtalan Aeskulap-szentélyt vörös fonalként fogta körül, s legnagyobb valószínűséggel bír felfogásom szerint azon feltevés, hogy az igazgatóság csakis Aeskulap családjában, illetőleg sarjadékaiban összpontosult. Ritter fennebbi kifogását Aeskulap számtalan sarjadékai ellen nem egészen helyeselhetem. Azt határozottan találjuk a régieknél, hogy Aeskulap sarjadékainak létezését megvédelmezni törekedtek. Machaonnak öt fia (Stephanus szerint 6) elégséges volt arra, hogy a jövő korszakoknak számos és szapora orvosivadékot adjon. Hogy Niko- machos, első fiának, háza ki nem halt. már Aristoteles ettöli leszármaztatása mutatja. Atyja orvosnak mutattatik be 700 évvel az ős után; nincs semmi okunk arra, hogy ne higyük, miszerint a névtelen köztagok s azoknak ágazatai nem lettek volna szinte orvosok. Gorgasos-ról, Machaon-nak második fiáról, mondják hogy orvosi tudományát utódaira, mi alatt könnyen sarjadékait érthetjük, hagyta örökül. Machaonnak többi fiai szinte voltak orvosok s igy tehát bátran tehetjük fel,
