Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

II. Aesculap és utódai

-~r0( 33 rPoígy az abderai szenátusnak égy ízben a következőket monda : csak azon nép lehet valóban boldog, mely nem a tornyokat és falakat tartja legjobb védelemnek, hanem derék férfiakat és a bölcsek tanácsait. (Ezt részben a Habsburg alapitója is hitte).

A tudományt és művészetet isteni ajándéknak tartá és nyerekedésbőli kiaknázását nem helyeslé, mert — a mint monda ■— ki általuk akar nyerni, szolgálatra kényszeríti azokat és rabszolgákká aljasitja.

Fösvénységet és kincs-vágyót nem ismert és legszeplötlenebb életet élt. Elve volt : „minden túlságos ellenkezik a természettel“.

Kétségbe esetteknek a gyógyszer bevételét tiltá.

Legnagyobb szivességgel oktatá az orvos-növendékeket, ha azok megelőzőleg az eléggé ismert esküt letették.

Oly nagy volt a pietás, melynek Hippokrates a népnél örvendett, hogy a dajkák, midőn a sirszobrára méhraj telepedett le, a gyermekek száj fekélyeit e méhek mézével gyógyítás céljából bekenték.

Nehezen esik e férfitől elválni!

Gyermekei között névtelen leánya tanítványához, Polyboshoz ment férjhez, ki ipja után a tanodának vezetését' átvállalta, miután vele együtt Görögországban az orvosi gyakorlatot folytatta és általa a „pestis“ elhárítására néhány kerületre kiküldetett. Galen a „ de salutari diaeta“ cimu munkát tulajdonítja neki, egy másik „de natura foetus“ cimüről nem tudja, vájjon Polybos vagy a nagy ipa szerzője-e?

Fiai között Thessalos leginkább hasonlított atyjához, miután szinte orvostannal és diplomájával is foglalkozott. Atyjának tanácsára a gyógyászat tanulmányozásával még a számtant és mértant is kötötte egybe.

Midőn a járvány Illyria és Pannóniából Görögországra kiterjedt, atyjától Macedóniába, innen Peloponnesba és Athénba küldetett, hol az atyjának szánt ovatiókban részesült. Hogy Athénnek megmutassa háladatosságát, Hippokrates Thessalos fiát saját költségére a sereg élén épen Szicília ellen vonult Alkibiades mellé küldte (415—413). Ezen expedition Thessalos oly érdemeket szerzett magának, hogy visszatérése után arany koronával ajándékoztatok meg, s nyilvánosan megdicsértetek. Thessáliába visszatérte után újra diplomatikus küldetésben járt el. Midőn t. i. az Athéniak Kos szigetének, a Nebridák hazájának — háborút üzentek — Hippokrates fiát a koiak követe és ügyésze gyanánt Athénbe küldte, hogy a koiakra nézve kedvezőbb fordulatot adjon a dolgoknak, mi kitűnő beszéd után — sikerült is neki. De nem sokáig tartózkodott hazában, hanem a raakedoniai I. Archelaos udvarára ment, ki mint a makedoniai királyok egyáltalában, különös rokonszenvvel viseltetett az Asklepiádok iránt. Suidas szerint orvosi iratai is maradtak volna utána. (Atyja iratainak magyarázata és „Jatrika“.) Drako öcscsével együtt a «dogmatikus“ iskola alapítójának is neveztetik.

Thessalosnak volt három fia: Gorgias, II. Drako és III. Hippokrates. Galen és Suidas szerint az utóbbi orvosi dolgokról is irt volna.

II. Drakónak fia, III. Drako, Roxane, nagy Sándor feleségének házi orvosa volt.

Az atyja által járvány elhárítása céljából kiküldetett I. Drakónak IV. Hippokrates nevű fia szinte Roxane házi orvosa volt és Cassander uralkodása alatt meghalt.

Thessálos fiainak egyikétől állítólag még V., VI. és VII. Hippokrates származnak, kiknek családi sora és időszakáról nincs tudomásunk.

Ezzel Aeskulap második fia, Podaliriusnak ágát kimerítettük volna; de

3

m