Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
2 3 /~9®— üldöztetvén, Athené-től segélyt kért, és általa varjúvá változtatott. (Ovid, Metam. 2). Más helyen még nymphának említetik. Sokkal több összehangzással pedig azt találjuk, hogy Phlegyas leánya, kitűnő szépségű, és Apolló szerelmese volt. Dacára az Apollo által eszközölt terhességének, beleszeretett Ischys arkádi hercegbe ; vájjon törvényes házasságot kötöttek-e, arról nem szól forrásom. Ischys nevének és azon körülménynek emlitése, hogy Autolaos, Ischys nagybátyja, a Thelpusán kitett A es kőlapról gondoskodott, az egyetlen alap, hogy Aeskulap halandó atyától származhatott. Koronis szerelmi viszonyáról Apollónak tudomása lévén, valószínűleg isteni féltékenységből Lakereiá-n megölte a szépet; de midőn Diana a tetemet elégetni akarta, Apollo a hullából kiragadta fiát, s Pelion hegyre hozván Chiron kentaurnak nevelés végett átadta ; ugyanazon Chironnak, ki fennebbi családfa szerint Koronis uuokaöescse volt. (Ritter itt megjegyzi, hogy a császármetszést e szerint lehetne „ Apollometszés“-nek nevezni). De ezen előadás is nagyon variáltatik, s sokat veszt el az által egyöntetűségéből. Egyrészt t. i. mondják hogy Phlegyas atyának tudomása lett volna leányának állapotáról és boszut vett volna a csábitó istenen; másrészt, hogy Koronis atyjának tudta nélkül lett terhes, s hogy annak egy pelopon- nesi expedíciója alkalmával őt elkísérvén. Aeskulapot alattomban Epidauros- ban, — Myrgion, később, Titthion nevű hegyen — megszülvén, kitette volna, ügy látszik, hogy ez utóbbi nézet terjedtebb volt, miután Aeskulap további életrajza ebből indul ki. — Ha pedig e versio szerint Phlegyas és Koronis- nak peloponnesi jelenlété talán a Heraklid íkkal összefüggőleg vélelmezte- tett, akkor, a mint már emlitém Phlegyas nem lehetett Aeskulapnak nagyatyja. E versiót még gyengíti a némelyek által emlegetett ama körülmény, hogy Hermes a gyermeket a Diana által állított máglya lángjaiból megmentette volna. Nagy súlyt vet a mérlegbe azon versió, mely szerint Aeskulap Arsinoé, messzéni Leukippos nevű király leányának fia lett volna, mert ez Koronis anyaságát valótlanná teszi. — Apollodoros itt is elfogadja Apollót atyául, de Pausanias nem hiszi. — Megjegyzendő, hogy Arsinoenek két nővére, Castor és Pollux, a szép Helene fivéreinek jegyesei gyanánt említetnek, mi a monda kronologikus rendjére nézve fontossággal bir. Homer felett hét város vitatkozott; azon tisztelet felett, hogy Aesku- lap hazája legyen, Argolis és Messzénia civódott, mert arkádi Apollophanes kiváncsi volt tudni, vájjon Aeskulap Arsinoe-től született-e, s ilyképen Mesz- szénia polgára volt-e ? E célból Apollo delphi-i jósdáját megkérdezvén, ettől az isten nevében azon feleletet nyerte, hogy Phlegyasnak szép leánya, Koronis, Apollónak a dicső Aeskulapot Epidaurosban szülte. E feleletből kitűnik, hogy az epidaurosi Aeskulappapok magukat e va- riatióhoz tartották. Ezekutáű valamint születése, úgy életének legelső évei is mythikusak. Myrgion — később Titthion — hegyre, vagy Thelpusára kitéve, ott az istenfit kecske szoptatta, melyet Aresthanes kecskepásztornak kutyája őrizett. A pásztor, egyszersmint a nyáj tulajdonosa, egy napon kecskéinek számában hiányt látván, s kutyáját nem találván, keresés közben egy fiút lel, kit midőn fél akarna emelni vagy megölni, a gyermekből fényt lát kisugározni, mely mint isteni kifolyás annyira hat reá, hogy elfordul tőle. — A fiúban rejlő, halottakat felébresztő isteni gyógyerőnek hire csakhamar elterjed.
