Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
-e£X 24 X3©~' Az Aeskulapmohdának e kinövése okvetlenül azon időnek teremtménye, midőn az Aeskulapmysteriumok és gyógyintézetek részvényei legkedvezőbben állhatták, s annak papjai bizonyosan intézetök emelése céljából közölték alapítójuknak csodálatos gyermeki történetét a segélykérésé hivökkel. Azon monda különben sem marad támadatlan, mely szerint a kecske a kitett istenfit szoptatta volna. Római irók állítják, hogy Aeskulapot nős- tyénkutya szoptatta, s állítólag epidanrosi származású pénznemek mellső oldalán babérkoszorus Aeskulap-fő, hátulsó oldalán pedig fekvő kutya látható. Ritter azt törekszik kimutatni, hogy minden eddig emlitett hely- és személynévben rejtett értelem volna, — mely összeköttetésben lenne Aeskn- lapnak gyógyító istenségének emelésével. Koronis varjúvá lesz. mely mint hosszuéletü, hegyi levegőt és magasságot szerető madár az egészségnek különös jelképe lehetett. Lakereia. azon hely, a hova Apollo szerelmesét annak Ischys-sal kötött viszonya után vitte, szinte bir rejtett értelemmel, -lakeros“ zajost, fecsegőt jelent, mi a varjúra kitűnően illik. — Thelpusa „talpo“ — melegitek — szóból származna; ércpénzeken a hőség személyesítene, Thelpusa, a hőség istennője, fordul elő mint Afskulap dajkája. A Titthion hegynek neve „titte“, csecscsel lett volna kapcsolatban, s eredetét egy forrásos szikla sajátságos alakjának köszönte volna. Ezen csecsalakon talán alapszik az Aeskulapot szoptató kecskének mondája, inig maga a forrás Atalanta vadászkopj áj ának dobása által eredhetett, midőn vadászat alatt szomjazott. Már kimondtam véleményemet az itteni ethymologikus kutatásokról: jelesen Titthion-ra nézve meg kell jegyeznem, hogy Aeskulap állítólag az Atalanta által vezérelt kaledoni vadkanvadászatban szinte részt vett. Hogy s mikép jöhetett pedig mint csecsemő ezen forrással érintkezésbe, mely csak férfikorában eredett volna?! Az etymologia ezen oldala tehát csak teljes nemlegest nyújt! Aeskulap fiatalságából csak azt tudjuk, hogy Chiron thessali Kentaurostul tanulta a gyógyítás és vadászat mesterségét. Az epidaurosi urak, kiknek valószínűleg ezen életirási adatot is köszönjük, itt hatalmas hibát követtek el, mely korántsem alkalmas arra, hogy hősük isteni leszármazását megerősítse. Mint fennebb lett mondva, az ismert kecskepásztor a kitett istenfi fejéből lángot látott kijönni, valamint a fiúban lévő istenadta gyógyító erejének hiie hamar elterjedt föld és viz felett. Ha ilyen isten-kegyelmezett és mindenható gyógyeről megáldott fiúnak a gyógyászatot csak Chiron-tól kellett tanulnia — ezen elbeszéléssel az Epidaurusiak istenöknek épen nem csináltak bókot. Az egészből még leginkább lehetne következtetni, először, hogy Chiron még Aeskulap előtt élt, másodszor, hogy talán még nagyobb orvos lehetett, ha nem találtatott csekélynek arra, hogy Aeskulapnak tanítója legyen. Egyébiránt genealogice megengedhető, hogy Chiron egy ivadékkal öregebb volt Aeskulapnál. A tanítványnak hatalmasan kellett felülmúlnia tanítóját, s bizonyosan szerencsés orvosnak is kellett lennie, miután működésének emlékezete az orvostan alapítójának nevét szerezte meg neki. Azon nézetet, hogy halottakat tudott volna feltámasztani. Henninges oda magyarázza, hogy azok élet- veszélyesen megbetegedettek lehettek, kiknek gyógyításáról már kétségbe estek, s mely gyógykezelésekből a hagyomány és nyerészkedés halott-feltámasztásokat csinált. E halott-feltámasztásokat különben egy kevéssé lel akarom világosítani.
