Werbáncsics János: Az ifjuorvos (Buda, 1845)

lépesek a legingalagabbak, és itt oliy sok, s olly nagyok a nehézségek , hogy kivált ifjú vérhez kettős tűz, s kétszeres eró' is kívántatik.

Nekem a gyakorlat küzdhelyére kilépendó'nek elú'm- be állítani egy olly hű tükröt, mellyben a dolgok ezen viszonyát a maga valódi alakjában szemlélhessem, hogy eldobva a csalárdat s hamisat, vidámabb kedélylyel, s biztosabban versenyezhessek, véleményem szerint, kö- vetkezendú'kre nézve kell tisztába jönnöm: eló'ször is a gyakorlat nehézségeit, aztán a Jiatul orvosok közös gyöngéit, végre az igazi orvosnak előképét kell lerajzolnom.

ELSŐ FEJEZET

A gyakorlat kezdetén előbukkanó nehézségek

„Nosce te ipsum,is

Csak évek hosszú sorával fogsz, szeretett ügyfelem! eljutni azon ismeretekhez, mellyek minden okszerű orvost egyedül vezérelnek biztosan a gyakorlat széles mezején; ime felavatnak tudorrá, s te azt hiszed, hogy tudcmáuyocskád szekrényében mindennemű betegség ellen biztos ellenszert birsz, és hogy te tanult tollad nehány vonásával menykó'ként versz szét minden szenvedést, minden nyomort? — Azonban alig tevéi ez uj pályán egy pár lépést, s ime, lábaid már is inognák, holott még az imént rettenthetlenül léptél ki a sikra; — mint ujoneznak számtalan nehézségekkel keilend küzdened, még pedig sokszor minden viadal süke- retlen lesz ám. A betegágyaknál gyűjtögetett szűz tapasztalat s nézlelet azon legtisztább kútfó', mellyből minden orvosi ismeret mentetik, s ez leend azon leg-