Werbáncsics János: Az ifjuorvos (Buda, 1845)
19 n megtestesült orvosi könyvtár, — a hasonló szavakká nevezett baj azonságát kimondva, — ugyan azon szert — s szint oliy adagban adja be. De mi ördög sugallatából ! — ugyan azon orvosság melly a bérest meggyógyító, eme szegény némbert hányással és pokolki- nok, csikarás és görcsök közt megfosztja eszméletétől ; — bezzeg futnak ám illyenkor hozzád: hogy mérsékeld, s szüntesd az aloe borzasztó hatását; nyisd fel illyenkor az istentelen banyának vaksi szemét, hogy átláthassa, mi nagy a különbség egy vas-ek béres, éá egy púiyige leány közt. — Van még egy iszonyatos neme a hálátlanoknak is, kik t. i. a körültök sok év óta híven fáradozó orvost bármelly kuruzsolónál is alábbvalónak kiáltják ki, — mert ö huzamosan tett hü szolgálata érdemlett tiszteletdiját kérni, — fájdalom! talán kénytelenitetve, — merészletfe. Szánakozz az illy istenteleneken, kik az atféle kuruzsolókkalt czimboráskodásért többnyire keményen meg lakóinak; még inkább szánandók pedig azok, kik huzamosabb ideig tartó fáradozásink iránti bizalmatlanságból, titokban, vagy tudatlanságból, babonásáéhoz folyamodnak; — ezeknek gyengéin szelíd intésekkel javítani, ama hálátlanokat pedig nagy lelkű* séged által fogod megszégyeníteni. 5. Egy nagy nehézség gördül még elédbe szeretett ügytársam ! az öregtftb ügy félékké li tanácskozások közben. — Vannak ugyan huzamos gyakorlatban Őszült nehány igen érdemesek is; de vannak ollyanok is, kik régóta semitsem haladva, csak az előítéletek ködfelle* gében tapogatóznak. Igen nehéz, — kivált fiatal orvos* nak, — a beteg ágyánál az illyenekkeii találkozás; pöffeszkedve dicsekszenek ők a bölcseség kövével, s az ifjak tanácsain csak mosolyogva, ránczba szedett szemöldökökkel nézik le azokat. — Az illy esetben tét* 2 * (
