Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

94

(colostrum) gyorsabban és elébb megy erjedésbe, mint más későbbi tej.

Az emésztésre vonatkozólag, Brücke szerint, nem csak a nyál által keményitőböl alakitott czukor változik tejsavvá, hanem tejsavas erjedésen alapszik azon egész átváltozási folyamat, mely a keményítőtől a tejsavig van. A vakbél tartalmában mutatkozó savas vegy- hatásnak is oka az itteni tejsavas erjedésben van.

A tejczukor tejsavvá erjedésénél és annak szeszszé erjedésénél sat. külön-külön más élesztő szervezetek szerepelnek.

A fris tejet, levegőtől elzárva no°-ig forralás után, évekig is el lehet tartani.

6. Az eczeterjedes, mely nem egyéb mint vizzel hi. gitott szesznek oxydátiója a levegőn, viz elvétel mellett, eczetbakteriák segítségével. A higitott folyadéknak legalább io szásztóli szesztartalommal kell bírnia A felületén e folyadéknak, i8°—350 melegben, nyálkás nyúlós réteg s ebben kis pálczaidomu bakteriák képződnek , mialatt a folyadék savanyu izet és szagot kapva eczetté lesz. E bakteriák. ketté oszlás által elszaporodva és a nyálkás burokból kibontakozva, az eczet felületén és szélén olykor élénken mozognak, mint számos apró kigyócskák nyüzsögnek.

E bakteriák széntartalmu tápláléka a higitott szesz, mi mellett még fehérnyeféle anyagok és szervetlen egyéb ásványrészek is szükségeltetnek. Ha pedig az eczetté váló folyadékból minden szeszt elfogyasztottak, de fehéryeféle táplálékuk még van, akkor a szesz helyett magát az eczetet használják táplálékul, s ezt oxy- dálva vízzé és szénsavvá változtatják. Ez oka ilyenkor eczetünk gyengülésének.

Finom platinpor, mely az élenyt magához tömöríti, s egyéb oxydáló szervetlen testek is képesek a szeszt eczetté változtatni ép úgy, mint az eczetbakteriák szervezetei. Cakhogy a platinpor eczetté változtatja a szeszt,