Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

Az emberben lévő összes sejteknek általános megtekintése tehát azokban bizonyos savanynak, nevezetesen tejsavanynak és szénsavanynak fejlesét mutatja, meg pedig bizonyos szénvizegynek, czukornak bomlási eredménye gyanánt, fehérnyeféle testeknek esetleg fejlése vagy bomlása mellett. Ezen vegytani folyamatot pedig erjedésnek neveztük, es annak ismeri a közelet is, meg pedig az egyiket tejsavas-, a másikat szeszes-erjedés nevezete alatt.

Tehát az emberi test minden részében, úgy, mint annak összességében is erjedés van.

Ezen erjedés pedig többnemü eijedésekből áll, melyek között a legkiválóbb, a legfőbb és az emberi testben legáltalánosabban elterjedt, egyszerű erjedések közé az imént nevezett szeszes- és tejsavas erjedések közismeretes nemei tartoznak. Ezek mellett sok más aláren- deltebb helyleges egyszerű erjedési folyamatok is vannak.

Ezen egyszerű erjedéseknek a test különböző helyein egyik vagy másik neme szerepel inkább az élesztősejtek különbféle osztályainál, aszerint a mint ezekben és a környező folyadékban a vegyalkatrészek különböző eredményeket is mutatnak.

Már pedig az anatómiai elemek, vagyis élesztősejtek, osztályaik szerint igen eltérő vegytani s élettani sajátságokkal birnak. Például a curáre, s más mérgek és orvosságok még az akarati izmokat sem támadják meg egyszerre és egyenletesen, csak rendre és különböző mérvhen. A curáre ugyanis elébb az alsó, azután a felső végtagok, reá a légző szervek s végre az edények mozgató idegeinek végszervét támadja meg. A chloroform pedig az érző idegsejtek központi szervezetére hat tét- lenitőleg.

A mozgató idegsejtek tovább állnak ellent a melegnek mint az izmokéi. A meleg az akarati izmokat kevésbé, az akaratlanokat inkább mozgatja. — Claude Bemard szerint az együttérzidegrendszer az edényeket