Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

66

gőz- vagy gázállapotaiban, mutatkoznak, csak azon meghatározott mennyiségű melegnek következtében vannak, mely a szilárd, folyadék és gőz- vagy gázállapotban lévő testekhez, vegy-arányban, járult.

Sőt az egynemű parányoknak egymáshoz közeledése is már jelentékeny hő-erőt ad ki, például a cyán paracyánná változva nagy meleget szorit-ki, s ha a pa- racyánhoz heveny adatik ismét cyánná lesz.

A vizet nyugalomban hagyva a fagyponton jóval alább lehet hűteni, de ha ekkor egy kis rázkódást kap. a fagyponti meleget magába véve, rögtön felduzzad, mint a vizet magába szívó spongyia, és jéggé válik.

Ha az élő-fehérnyében levő hevenyt mennyiségileg úgy megtudnék határozni, mint az abban lévő szénnek, élenynek s egyéb vegyelemeinek mennyiségét, akkor az élő és élettelen fehérnyét, elő is tudnók állitani. De mi a hevenyt, s ebből folyólag a villanyt sat. magát megfogni, meghatározni, szétfolyékonysága és mindenen át'ZÜrődése miatt, nem tudjuk. Ezekről valamint a de- lenyről is csak annyit tudunk, hogy előttünk elfolynak és némely testeket is sebes tovaáramlásaikban magokkal ragadnak,

Mindamellett, hogy kellő edényekkel és szerekkel még mind nem rendelkezhetünk a heveny anyagvoltának megmérlegelésére, a fennebb mondott, ellenmondhatla- nul meggyőző, okoknál fogva a hevenyt is a vegyele- mek közé kell számitanunk. Még pedig oly elterjedt mennyiségben lévő, és oly minőséggel biró elemnek kell hogy tekintsük, mely mindenütt a világon, ennek minden annyagrészeiben, több-kevesebb mennyiségben, nemcsak hogy megvan, de meghatározhatlan sókféle arányban bármi elemmel vegyülni is képes. A számos tapasztalati tények pedig legegyszerűbb és legrövidebb utón csak azon már fennebb emlitett nézettel egyeztethetők meg, miszerint elvégre magok a különböző anyagok is nem egyebek, mint egy közös világ-anyagnak, külön