Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva

len vegyfolyamatokra vonatkoznak, összeköttetesben az impoderabiliákkal. Már pedig mindezen folyamatok és hatányok nagyon is összemüködnek az állati életerjedésnél, úgy, miként az egyszerűbb must-erjedésnél is. Idő szerint és esetleg véve hol Brownak, hol Sniadez- kinek, hol pedig Glissonnak lehet igaza. Csak azt ki- vánjuk itt még megjegyezni, hogy a vizgyógyászok nagyrésze rendesen a Sniadezki "nézetén van, mint a legújabb időben 7rali R. T. is, ki nyiltan bevallja, hogy az élő test hat az anyagra.

Végre nem mellőzhetjük el különösen kiemelni azon gyógyászati nézetet, minélfogva minden betegség élő organismusok, vagyis szervezetek által okoztatik, melyek a magasabb összetételű organismusba betolakodnak. Ilyen véleményben voltak a ig-ik század elején Eisenmann, Jahn, Stark s más parasitikusok, kiknek száma folytonos növekedésben van.

Ezeknek nézete is nagyon betalál az életerjedés általános elvébe, a mennyiben a must erjedését is leg- nagyobb mérvben épen az abba tolakodó élőszervezetek, többek közt nevezetesen a penész-fajok és eczet- bakteriák által látjuk leggyakrabban károsan és betegesen befolyásolva lenni.

Az elébbiekben előadtuk a gyógyászat terén felmerült mindazon nézeteket, melyek az orvosi kezelésben és szerelésben időnként a physikai ismeretek fejlettségéhez képest vezérfonalul szolgáltak. Kimutattuk azt is, hogy a gyakorlatilag czélszerünek bizonyult gyógy- eljárások teljesen összetalálnak és megegyeznek az erjedés vezetésénél szokásos eljárással.

Midőn inkább a vezérelvek forrásait és összeöm- léseit igyekeztünk, czélunknak megfelelőleg, felkeresni, nem vehettünk kellő tekintetbe sok érdemet, hirt és tekintélyt, miket koruk folyamával haladva sok emelkedett gondolkozásu, fáradhatlan munkások, az orvosi tudomány egyik-másik szakjában, maguknak kivivtak.

— 55 —