Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva
56 A betegségek beosztásánál, azok vizsgálata és kezelése körüli eljárásoknál kitűnt újítók és felfedezők épen úgy, miként a czélszerü gyógyszerek és gyógyeszközök feltalálói is, a nagyérdemű vegyészek és általában minden élet- és természet-búvárok, mindannyian hathatós befolyással munkáltak és munkálnak oda, hogy eljuthatott a gyógyászat mostani álláspontjára. Melyben a nemzetközi, állami és magánháztartásban, minden míveltebb népeknél; egyaránt üdvössé és nélkülözhetlenné lett. A gyógyászatról jelenleg röviden csak annyit mondhatni, hogy a múltak tapasztalatai és a természeti ismeretek haladása szerint, általában és minden esetben, a legczélszerübb eljárást igyekszik megválasztani, és ezen eklektikái irányban, szakokra oszolva sokszorozott igyekezettel törekszik elfoglalt magasztos hivatása terén haladni; de irányt tartó közös vezérelv nélkül, amenynyi- ben sem a betegségekről! fogalmak, sem a megvédő vagy meggyógyító eljárásoknak és kezeléseknek módjai egy közös, megingathatlanalappal, mind mostanig, nembirnak. A gyógyászat múltjából először is azon tény igazságát meríthetjük, hogy mindenkor az egyes anyag'ok és' eszközök felfedezése és ismerete előzték meg a nézetek és elméletek keletkezését, szóval a munkás tapasztalatok szolgáltak alapul a tudományos nézetek emelkedettségének. Továbbá pedig azt látjuk, hogy bizonyos szempontból kiinduló szorgalmas keresők mindig találtak olyas valamire, mit kerestek és a mi tudni vágyukat tóbbé-kevésbé kielégítette. A philosophok kaptak ugyanis a jelenségek általános okául testet és szellemet. Az orvosok orvosi szempontból kiindulva, az egészséget a részek szabad, a betegséget pedig azoknak korlátolt mozoghatásában lelték. A physiologok a szervezet létezhetésének feltételét bizonyos ingerek be- és visszahatásában találták. Azok pedig, kik az életingerek miben létét keresték, ezt főleg a meleg-, villany- és vegyhatásokban lelték meg.
