Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva

Az élő erjedő must áll szilárd, folyadék és gáz- nemű testekből miként az élő emberi test is. A szilárd testek mindkettőben szerves élő sejtelemekből állanak. Ezen sejtek az emberi testben különböző hosszúságba és alakba nyúlnak ki, főleg a légtől jobban elzárt, elfojtott erjedési helyeken, hova az erjedő folyadékok, a nyirk, vér sat. az edény falakon és szöveteken átszü- rödve juthatnak, úgy, miként azt átszürés után, lefojtás mellett erjedő must-sejteknél is szemlélhetjük, csak sokkal kevesebbféle és egyszerűbb alakban.

A szilárd alakban mutatkozó sejtek az erjedő mustban, úgy miként az emberi testben is, táplálkozó szerves élő elemek, miknek életök fenmaradhatására tápanyagok szükségesek.

E tápanyagok többé-kevésbé feloldott állapotban vannak azon folyadékban, melyben a sejtek fürödnek. Tehát a folyadék-részek mindkét erjedésnél a sejteknek táplálékot tartalmaznak.

Ezek mellett a folyadékba, mi nagy részint cizből áll, úgy a mustnál valamint az emberi testben is, gázok, nevezetesen éleny, légeny, szénsav sat. vannak beab- sorbeálva, mik közül az éleny egyiknél úgy mint a másiknál feltétlenül szükséges az erjedés íentartására vagy is a sejtelemek életmüködhetésére.

Ha az erjedésben lévő musthoz bizonyos feloldható anyagok vagy hatányok (heveny, napfény sat.) hozzájárulnak, az erjedés mérvben és fokban nagyobb lesz és hamarább lejár a tapasztalt rendes leerjedés idejénél ; ha pedig ezek abból elvétetnek vagy helyettük bizonyos más anyagok oldatnak fel benne, az erjedés folyama lassúbb lesz és végre meg is szűnik. Hasonló eredményt mutat az emberi testben lévő erjedés is, még pedig, miként később látni fogjuk, ugyan azon anyagoknak és hatányoknak bejutása vagy abbóli eltávolítása következtében.

Szóval az emberi életnek, mint egészségi állapot