Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva
27 hatánnnyal. villanynyal és delenynyel, való gyógymódok sikere, általában véve mindeddig, oly bizonytalan, lassú és gyéren mutatkozó, hogy az azokkali gyógymódok független, önálló alaposságra és közelismerésre nem juthattak. — A meleg pedig sem sugárzó sem vezetett minőségében valamint a fény is, magukra külön, gyógyhatányul alkalmazva mindeddig nincsenek, holott ezeknek üdvös hatása az idegekre, anyagcserére, elme- s főleg kedély betegeknél feltűnő. II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden egyes törekvései, ösztönszerüleg az emberben lévő életerjedésnek rendezésére voltak irányozva. A növényi és állati életnek fej lése, tartama és hanyatlása, hogy vegytani folyamatoknak eredménye, az, a tudomány jelen állásában, már kétségtelen tény. Tehát az emberi testben jelentkező minden változások is chemiai okokból erednek, átom- s paránymoz- gáson és vegyülésen alapulnak. Az orvosi mindennapi észleletek és tapasztalatok azt tanúsítják, hogy az élő ember szervi működései, mint vegyfolyamati jelenetek, bizonyos természeti ha- tányok és anyagok hiánya vagy behatása mellett, vagy elevenebbek és rohamosabbak lesznek, vagy gyengülnek és lassulnak, vagy végre bizonyos közép minőségben maradandóknak mutatkoznak. Ha a rendes, szokásos anyagoknak és hatányok- nak (táplálék, lég, viz, heveny, villany) kellő mennyiségben és tartamban való hozzájárulása következtében, a bennünk lévő vegy-folyamatok bizonyos, általánosan szabályosnak vehető, minőségben vannak, egészségesnek érezzük és mondjuk magunkat. Ha pedig az anyagok és környezeti hatányok a rendesnél nagyobb vagy kisebb mennyiségben, minőségben és mérvben adatnak be vagy vétetnek ki. a bennünk lévő vegyfolyamatok
