Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
V. Az összes therápia és therápeutika, vagyis a gyógykezelés és gyógyszerelés tudománya és mestersége, nem egyéb mint erjedést rendező eljárás. Azon gyógyeljárások, étkek, italok és gyógyszerek, melyek az erjedést általában, különösen pedig a must-erjedést és az emberbeni élet-erjedést erősbitik és előmozditják vagy gyengitik és gátolják
159 coccosokkal, bakteriákkal. Hadd! rakják azokat az illető búvárok, a legszebb képzeleti rendszerekbe foglalva, az enyészet múzeumába. Elég röviden annyit mondani hogy, szőrszálhasogató buvárlatok utján, kiderült az, miszerint a tiszta levegőnek, valamint a tiszta vagy nem tiszta vizeknek is minden cseppjei tele vannak górcsői szervezetekkel, melyek részint a növényekhez részint az állatokhoz soroztainak. Mi mind a levegőt mind a vizet naponta folytonosan és nagy mennyiségben magunkba szívjuk, isszuk a benne lévő, veszélyeseknek hirdetett, minden keverékeikkel együtt; de azért még eddig nem volt eset reá, hogy valaki a búvárok és orvosok közül kimutathatta volna a levegőben vagy vizben azon bakteria- vagy penész- gombaelemet, mely bizonyos betegséget eléállitani képes; még eddig egy ember sem halt el valamely meghatározott bakteria vagy valamely kimutatható penészgomba csirája miatt. Hanem igenis haltak és halnak folytonosan az emberek a bennök lévő életerjedésnek megváltozása, felfokozottsága vagy lehanyatlása miatt. Ezen betegséget pedig leghamarább, leggyakrabban és legkönnyebben azon közhatányok, a melegnek, hidegnek, villanynak, fénynek sat. változásai, valamint egyúttal a czélszerütlenül bevett tápszerek és italok meny- nyiségi és minőségi viszonyai okozzák. Ezek mellett természetesen a beteges erjedést elősegítik azon, emberről származó, sokféle élesztőelemek, melyek, az emberek összezsúfoltsága miatt, csaknem elevenen és elevenről elevenre hatnak, a nélkül hogy, a levegőben vagy vizben lehetett rövid idei tartózkodásuk miatt, élesztő tulajdonságaikat nagyban veszithették volna. Akár igy akár amúgy fenyeget vagy már épen bántalmaz is a baj és betegség, úgy ennek megelőzése valamint meggyógyitása czéjából is csak a bennünk lévő életeijedés czélszerü rendezésére szorítkozhatunk. »
