Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
V. Az összes therápia és therápeutika, vagyis a gyógykezelés és gyógyszerelés tudománya és mestersége, nem egyéb mint erjedést rendező eljárás. Azon gyógyeljárások, étkek, italok és gyógyszerek, melyek az erjedést általában, különösen pedig a must-erjedést és az emberbeni élet-erjedést erősbitik és előmozditják vagy gyengitik és gátolják
157 ■határozhatjuk meg sem górcsői sem vegyi utón. Ilyes-' mire még messzi hátra áll tudományunk. De ha ismernék is egyik vagy másik, gyanúban lévő, penészgombának csirsejtét, egy másik, ugyancsak nehéz akadályra találnánk abban, hogy á feltalált csirasejtnek kellő körülményeit. hatányait és viszonyait kellene előteremtenünk a végre, hogy belőle az anya-növény teljesen kifejlődhessék. Társulati s egyéb alaki változásaiból az élesztősejteknek, ezeknek nemi vagy faji meghatározására biztosan épen nem következtethetünk, mert azok a legnagyobb vegytani és vegyalkati különbségek mellett is a legegyezőbbek és hasonlók lehetnek. Például hozhatjuk fel azt, hogy a must élesztő-sejtei mindazon csoportu- lási s egyéb alaki változásokat képesek, különböző kezelés mellett, tapasztalatunk szerint felmutatni, miket Billroth terjedelmes munkájában a coccosokról, gliacoc- cosokról, streptococcosokról, ascococcosokról s a hasonló előnevü bakteriákról, hús vagy egyéb rohadó állati és emberi részeket tartalmazó folyadékokban tapasztalt, leirt és le is rajzolt. Az élesztő-elemek az emberben, épen úgy mint az erjedő folyadékok és nedvek, bőven megvannak vagy fejlődött de elnyomott állapotban vagy azokká fejlődni képes anyagokban. Hogy seregesen kifejlődjenek, fölerjedés mellett, vagy hogy még inkább elnyomattassa- nak, leerjedés közben, arra csak a külső általános ha- tányoknak és áramlatoknak, minők a heveny, fény, villany, deleny sat. behatása vagy kiáramlása szükséges a végre, hogy az élő-egészben meglévő és a környezetben rajta kivül találkozó anyagok között azon csere- forgalofn fenntartassék, mely az egyéni élettel együtt kezdődik és együtt végződik. Ha az ember elfogulatlan világismeret mellett olvassa Billrothnak „Coccobakteria septica^ czimü aránylag terjedelmes munkáját 1874-ből, csodálkozással látja
