Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

V. Az összes therápia és therápeutika, vagyis a gyógykezelés és gyógyszerelés tudománya és mestersége, nem egyéb mint erjedést rendező eljárás. Azon gyógyeljárások, étkek, italok és gyógyszerek, melyek az erjedést általában, különösen pedig a must-erjedést és az emberbeni élet-erjedést erősbitik és előmozditják vagy gyengitik és gátolják

154

gátló szerek alkalmazása útján vezeti életerjedésünk rendjét, még pedig nemcsak a testünkben kiválasztott, de még a kivülről bevett tápanyagok czélszerü megválasztásában és vegyítésében is: igen tévesztett iránynak, elvesztett időnek s elpazarolt munkának tekintjük a Hallier-íé\e penészgombák csirasejteit, mint betegségek okait, vizsgálni vagy Billroth-tál a láznak és lobnak alapélesztőjét a képzelt zymoidban keresni, mit, nézete szerint, a baktériák magukba vétel utján hatályosabbá tehetnek és tovább terjeszthetnek.

A gyógyászatra nézve hátrányos, az egyes szenvedőkre nézve veszélyes, az államokra nézve pedig káros és költséges a magán- és közegészség üdvét oly alaptalan puszta képzeletektől feltételezni, miknek nemcsak hogy semmi valóság meg nem felel, de ellenkezőleg, a mindennapi tapasztalatok ellenmondanak.

A talajnak és ebben lévő viznek, melegnek és légnemeknek minden vizsgálatai, Pettenkofer, Griesinger, Delbrück elméletei, valamint a Bulik Pfeiffer sat. által tett kutatások is, csak azon alapulnak és oda összpontosulnak, hogy az emberi testből kivándorolt élesztőszervezetek, miként fennebb 128—132. lapokon általában láttuk, hagymáz- és cholerajárványt okozó contá- giumokká és miásmákká vállnak és meggyűlhetnek a talajban is akkor, ha ebben a kellő nedvesség, melegség, légnemek sat. mellett élet- és fejlésképességben megmaradnak.

Nem kell felednünk azt, hogy a természet müvei abban különböznek a mesterséges készítményektől, hogy azok minden részeikben egyszerre állíttatnak elő és fej- lesztetnek, holott a mesterséges müvek részei, mint például egy házéi is, csak rendre egyik a másik után, egyik a másikra készülhetnek el.

A természetnek épen oly könnyű egy növényi vagy állati sejtet előállítani, mint egy borkő- vagy egyéb jegeczet összealkotni. Azon kérdésre pedig hogy mi in-