Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)
I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok
g5 soha se jött onnan többé fel, sőt arra is volt számos eset, hogy a tudatlan és nem elővigyázatos mentők is ottvesztek. A tömény-szénsav néhány szippantása elhódít, elgyengíti az izmokat, úgyhogy a mérgezettek a földre rogynak és minél mélyebben feküsznek, annál veszedelmesebb levegőben vannak. Ne mulaszszuk el a bor forrása idején a pince levegőjét jól kiszellőzni és előzetesen megvizsgálni, úgyhogy egy rúdon égő gyertyát tolunk magunk előtt s ha a gyertya magától elalszik, akkor tovább ne menjünk előre. Hasonlóan halálos mérgezések történhetnek az ásványvíz-forrásokból vagy némely helyen barlangokból kiáramló tömény széndioxid gázzal. A híres torjai büdös barlang levegője, mely 97% széndioxidot és 3% nagyobbára kénhidrogén- gázból álló idegen gázokat tartalmaz, már sok életet oltott ki; ilyen a nápolyi kutyabarlang is. Az akút széndioxid mérgezés tünetei hasonlítanak a szénoxídnál elmondottakhoz, csakhogy az eszméletlenség és az izmok bénulása nem áll be oly hamar és ezt megelőzőleg rendesen heves rángó görcsök észlelhetők az arc és az ajkak elkékülésével és nehéz légzéssel. Az oxigénhiány esetén pedig a fulladás jellemző képét T ünetek.
