Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok

86

Teendőink.

fogjuk magunk előtt látni, mert hiszen a megfojtásnál, vízbefúl ásnál, sőt csaknem minden természetes halál esetén is, ez öli meg az embert.

Mentés alkalmával a saját életünk óvatos megőrzése mellett hozzuk gyorsan friss levegőre a sokszor már teljesen halottnak látszó mérgezettet, kinek talán már szívverését sem tudjuk észre venni és folytassunk rajta kitartóan, esetleg egymást felváltva, mesterséges légzést (1. szénoxídmérgezésnél.) Megesett már, hogy órák múlva tért vissza az önkéntes légzés. Amíg a mérgezett eszméletlen, ne töltögessünk a torkába bort meg pálinkát, mert nem tudja lenyelni és a légcsövébe megy minden, s ekkor fáradozásunk a mesterséges légzéssel is hiábavaló. Az eszmélet s nyelési képesség visszatértével szív- erősítőket adhatunk.

Kénhidrogéngáz-mérgezés.

Az előbbieknél ritkábban fordul elő a kénhidrogénnel történő mérgezés. Ez a kellemetlen záptojás szagáról ismeretes gáz a fehérje tartalmú anyagok bomlásakor fejlődik. Bőven képződik a belekben is, különösen erjedési folyamatok alkalmával, bélhurutok esetén. A kén-